Szilvórium tanya, 1., Panyola Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye , Magyarország
Panyola a Szatmári-síkságon, a Tisza-Szamos-közben, közvetlenül a Szamos folyó jobb partján, a torkolattól kb. 12 km-re délre fekvő település. Első okleveles említése 1247-ből való.
“Ha szereted a természeti értékeket, a jó levegőt, a kirándulásokat, a vízi és kerékpáros élményeket, a remek gasztronómiai különlegességeket, az ízletes pálinkát és a nagyszerű vidéki kalandokat, akkor Panyolán a helyed. A településünk évről évre hazavárja, tárt karokkal fogadja vendégeit. Nyáron a minősített PanyolaFeszt-re, télen pedig a Hagyományőrző farsangunkra. Aki egyszer már ellátogatott hozzánk és találkozott a szatmári vendégszeretettel, az tudja, olyan, „mintha hazajönnél”
Isten hozott Panyolán Szívből kívánom, hogy itt, hol e sorokat írom, mielőbb személyesen is elmondhassam: Isten hozta Panyolán!” – e szavakkal invitálja Muhari Zoltán, polgármester a látogatókat Panyolára. (Forrás: www.panyola.hu)
E kedves meghívás után Polgármester Úr elbeszélése nyomán megismerkedtünk a település jelenével és terveivel. A beszélgetés összefoglalója:
hajdanán Határmenti Világzenei Fesztiválként indítottuk el a település legnagyobb eseményét, ma már a megye egyik minősített fesztiválja a PanyolaFeszt. 2020-ban ünnepelték volna a 15 éves évfordulót, ha a járványhelyzet nem szól közbe.
Az összművészeti fesztivál elsősorban a családokra épít, de természetesen a turisztika is jelen van. A pálinka mellett kulturális eseményeinkkel is sikerült komoly brendet építeniük településükön.
A PanyolaFeszt mellett a másik rendezvényük a népi hagyományokat felelevenítő farsang, melyet évről évre megidéznek, életben tartják és folyamatosan kutatják értékeit.
Hagyományőrző farsangjuk egynapos esemény, 2020-ban hetedik alkalommal szervezték meg Ujváry Zoltán professzor úr gyűjtései alapján. Az esemény időpontja mindig február elejére, a farsang időszakára esik. Ilyenkor fonójeleneteket, állatalakoskodó jelmezeseket és dramatikus játékokat idéznek meg a helyiek és azok a települések is csatlakoznak, ahol szintén fellelhető ez a népi hagyomány. Minderről egy átfogó képet ad a kiállítóházuk.
A farsangok alkalmával konferenciát is szerveznek neves néprajzkutatókkal, tanárokkal, előadókkal.
A Hagyományőrző farsang megőrzésére megalapították több településsel összefogva a Szamosháti Tájegységi Értéktárat.
Panyolán van hagyományőrzés, -ápolás, -kutatás, összművészeti kulturális esemény a PanyolaFeszttel, 2 éve pedig nyaranta képzőművészeti alkotótábor is, elsősorban festő- és szobrászművészeknek, akik az itt töltött idő alatt megismerhetik a helyi érdekességeket is, a gyönyörű természeti képekből pedig kiállítást szerveznek.
5-6 éve szerveznek gyermekeknek határon átnyúló projekt keretében kézművestábort. Szatmárnémetiből is érkeznek diákok és alkotók az Aranykapu Kézműves Egyesülettől. A határ közelsége miatt fontosnak tartják az identitás erősítését, feladatuk a határszélen ezt is megtanítani a diákoknak.
A település fő brand-je a pálinka és persze a főzde: büszkék arra, hogy sikerült elindítaniuk egy olyan üzemet, ahol munkát adnak a helyieknek. Majd újabb lehetőséget ragadtak meg a lekvárfőzéssel és aszalással.
2010-2011-ben megalapították a Szatmári Ízek Háza Szociális Szövetkezetet. Ez beindította a lakosság körében a lekvárfőzést. Mára legalább 10-12 család, vagy többen is főzik és értékesítik ezt az ízletes fekete finomságot. Kezdeményezésükkel sikerült ötletet adni másnak is a településen és felnőtt egy manufaktúra, ahol üzleti alapon megy a gyümölcsök aszalása, termékek készítése. Igazából ez nem más, mint a gyökerekből való táplálkozás, a helyi adottságot, lehetőséget kell kihasználni és népszerűsíteni.
A rendezvényeiken szintén házias, szatmári ételek készülhetnek. A fesztivál mára már országos, a farsang pedig megyei ismertségű.
A településen egyre több a vendéglátóhely, már most van egy kis étterem is „Nyári Konyha” néven és 9 vendégház is van, melyekben 120 embert tudunk egyszerre elszállásolni különböző minőségű helyeken.
Egy sikeres turisztikai pályázatuk támogatásával kenu és kajak, kísérőcsónakok és egyéb kiszolgáló helyiségek felújítása valósul meg, és 2021-ben talán már víziturisztikában is előre léphetnek a Túron és a Szamoson. A két folyón egy-egy 10 m2-es mobil kis stég lesz, ami követi a vízszintingadozást.
Csatlakoztak a Kerékpáros Turisztikai Szövetség pályázatához is. Ennek eredményként tavasztól késő őszig lehet Panyolán és környékén túrázni. Készülnek túratérképek, önálló túrákat is lehet majd a környéken ejteni, fokozatosan vagy fittségi szintnek megfelelően. Reményeik szerint olyan turisták, vendégek érkeznek majd Panyolára, akik nemcsak a gasztro- vagy a zenei kínálatot kedvelik, hanem aktív turisztikai lehetőséget szeretnének.
A település egyik legérdekesebb helye, a Széles Gyula Kézművesház.
Valójában ez egy parasztház, ami Panyolára és a Szamoshátra jellemző hagyományokat bemutató kiállítóház. A felső szoba egy kicsit emlékeztet egy sima tájházra azzal a különbséggel, hogy az egyik sarokban sarokban Széles tanár úr emlékeit állították ki a család saját kérésére és saját ízlése szerint. Széles Gyula polihisztor és Panyolán élő tősgyökeres tanárember volt. A Panyoláról szóló könyvében összefoglalta településük múltját és emlékeit, kutatásait.
Széles Gyula tanár úr más, a környéket érintő ásatásokban is aktívan részt vett, mint például az ásottfoki kutatás. Ezek a leletek sokkal korábbra nyúlnak vissza. Ujváry Zoltán professzorral tartotta nagyon sok esetben a kapcsolatot. A professzor volt, aki a maszkos népszokásokat és ezt a néphagyományt is feltárta az 1950-1960-as években. Ujváry nagyon sok fotót készített akkoriban. Rengeteg Panyolán készült kép van a könyvben és itt a Szamosháton belül sok falut érintettek a kutatásai. Nemcsak a fotókat rögzítette, hanem abban is közreműködött, hogy elkészült 1965-ben a Szamosháti Fonó dokumentumfilm, melyet Basilides Ábris rendezett a Magyar Televíziónak. Itt helyben meg is lehet nézni a régi felvételt. Ezt a hagyományt ragadtuk meg és a múltbéli eseményeket tárjuk föl a Kiállítóház másik termében. A kamrából kialakított teremben egy hagyományos disznótort mutatunk be. Érdekesség, hogy a feldolgozandó disznó nikecellből készült. Az alsó konyhát pedig a pálinkatárolás különféle eszközeinek bemutatására alakítottuk át.
És ha Panyola, akkor pálinka…A látogatás utolsó állomása pedig mi más lehetett, mint a Panyolai Pálinka Manufaktúra.
“Tudom, hogy amikor beteszem a lábam ebbe a faluba, akkor csupa kedves, jó ember vesz itt körül. Egy olyan világ van itt, amt az ember álmodik magának… az, hogy akinek a szemébe belenéz, az jót sugároz, akitől kér, az jószívű, aki ad az jószívű, aki fogad, barátságos… az hogy a Szamos, a Túr, és a Tisza itt folyik, és ennek köszönhetően az egész környék az maga a burjánzó paradicsom, az egy csodálatos dolog! “- Szalóki Ági
További felhasznált forrás: http://panyola.hu/
További felhasznált forrás: https://d.docs.live.net/4b1529cdcc50226e/Asztali%20gép/HUSKUA/Beszámolók%5eJ%20riportok/Panyola%20és%20fesztivál.docx