Baktalórántháza, Köztársaság tér 13., Baktalórántháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4561, Magyarország
Baktalórántháza – Dégenfeld kastély
Cím: 4561 Baktalórántháza, Köztársaság tér 13.
Baktalórántháza a Nyírség közepén található település, mely az ott talált leletek alapján már ősidők óta lakott helynek számít. A jelenlegi település két kis község – a déli fekvésű Nyírbakta és az északi Lórántháza – egybeépítésével alakult ki. Közigazgatási egyesítésére 1931. január 1-jén került sor, a Magyar Királyi Belügyminisztérium rendelete az egyesített község nevét a Baktalórántháza névben állapította meg. A település egyik műemléke a Dégenfeld-kastély
A történet
A kastély eredetileg földszintes vadászkastélynak épült a XVII. század első harmadában, a Szalay-Barkóczy család építette 1615 és 1638 között. Majd 1687-ben a gróf Károlyi Sándor birtoka lett, melyet leányának adott: Károlyi Klára (Gróf Haller Gáborné), és az ő leszármazottjai a Haller grófoké a kastély 1791-ig. Gróf Bárczay Miklós és családja, majd házasság révén a Beck család tulajdona lett, amíg a XIX. század közepén házasság révén nem került gróf Dégenfeld Imre tulajdonába. Ő 1834-től kerül Baktára és gyakorlatilag ő az, aki átépítette a kastélyt. Szélességében 16 m-rel kibővítette, tehát elsősorban a két oldalára épített hozzá, illetve egy egész emeletet emeltetett rá és így lett az eredetileg földszintes vadászkúriából egy késő klasszicista stílusú lakókastély.
1945-ig a Dégenfeld család különböző tagjai birtokolták a kastélyt, mint például gróf Dégenfeld Imre lánya, báró Podmaniczkyné, majd aztán az unokája gróf Dégenfeld Pál lakott benne, mígnem 1945-ben államosításra kerül a kastély.
Először a beteg katonáknak és a házukat elvesztő helyieknek nyújtott menedéket az épület, majd 50 évig tüdőszanatóriumként működött. A szanatórium megnyitását azzal indokolták, hogy a kastélyhoz egy 40 hektáros kastélypark tartozott jó levegővel, ősfákkal, ami a tüdőbetegeknek nagyon megfelelő klíma volt.
1995-ben megszüntették a tüdőszanatóriumot és akkor hosszú ideig üresen állt a kastélyépület. Hosszú egyeztetések után 2006-ban a magyar állam 1 Ft névértéken a Baktalórántháza Városi Önkormányzat tulajdonába adta a kastélyt.
Az eltelt idő azonban sok kárt okozott a kastély állagában, így sok volt a tennivaló. Végül egy nyertes pályázat eredményeként 2015-ben a felújítás megkezdődött, 2015. december végén befejezték az és 2016. március 15-én megnyitott az intézmény, mint interaktív kastélymúzeum.
Múzeumi gyűjtemény
Az állandó kiállítás témája több területet ölel fel: bemutatásra kerül Baktalórántháza múltja egészen a bronzkortól, a honfoglaláson és államalapításon keresztül, a Hunyadiak korán és a Rákóczi-szabadságharcon át egészen a XIX. századig.
A kastélyban külön kiállító termet szentelnek a névadó gróf Dégenfeld Imrének és korának. Mindezek mellet teret kap az épületben többek között a XIX-XX. századi gyermeknevelés, az öltözködés, a női-férfi divat, vagy éppen az úri passziók bemutatása is.
Megemlékeznek továbbá a város híres szülötteiről, illetve a Kastélyhoz és a Dégenfeldekhez kapcsolódó tudós nőkről és férfiakról is.
Ugyanakkor a múzeum a XXI. század technikáját hívja segítségül a korabeli élet megismertetésére:
5 interaktív teremben, egyedi alkalmazások, szoftverek fejlesztésével modern táblagépek kameraképén a virtuálisan felépített világot prezentálják. Így akár egy épületbelső esetén a teremben állva, a környező teret scannelve megnézhetik az érdeklődők, hogyan nézett ki az a bizonyos épület, teremrész pl. 100 évvel ezelőtt. XXI. századi technikán alapuló informatikai eszközökkel szórakoztatják, tanítják a vendégeket.
A hagyományos termeik egyikében egyháztörténeti anyaggal is büszkélkedhetnek, mely a Baktalórántháza római katolikus templomának a gyűjteménye. Itt található pl. egy 1730-ból származó oltárterítő, több mint 300 éves miseruhák, kegytárgyak, eredeti képek. A Dégenfeld családnak konkrét tárgyi hagyatéka nincsen, azt a megszállások idején széthordták, gyakorlatilag semmi nem maradt.
Másik tematikus kiállításuk az erdészeti kiállítást a Nyírerdő Zrt. hozta létre, ami maga a csoda, látványban, tartalomban egyaránt.
A 2020 szeptemberében felavatott Károlyi-gyűjteménnyel együtt van 4 bútorozott szobájuk is, ahová a berendezési tárgyakat műgyűjtőktől vásárolták.
A kastélypark
A kastélyt az eredeti 40 hektárból megmaradt 12 hektárnyi kert öleli körbe, amiből 1,5 hektárnyi terület megújítása történt eddig meg. A park szabadtéri előadásoknak ad otthont nyaranta.
Néhány érdekesség a kastély életéből
1919-ben, amikor a Székely hadosztály megadta magát Baktán, a kastély a román megszállás alá került. Podmaniczkyék csak a 12.000 darabos könyvtárat tudták kimenekíteni, amit a kastély később sem kapott vissza, mert az alapozta meg Nyíregyházán a Megyei Könyvtárat.
A kerthez is fűződik egy érdekes történet: amikor a századfordulón Dégenfeld Imre Berta nevű lánya férjhez ment, az örömapa nászajándékba világ körüli utat ajándékozott az ifjú párnak, akik, ahol jártak, mindenhonnan hoztak gubókat, kis facsemetéket. Azokat itthon elültették, így olyan fa-és növényritkaságokkal gazdagodott a kert, ami sehol máshol nem volt megtalálható pl.: 120 évvel ezelőtt volt tulipánfájuk, meg liliomfájuk…1904-ben pl. az akkori főkertész Husznay János munkája elismeréséül arany érdemkeresztet kapott Tisza István kormányfőtől. Ezt a nagyon magas rangú kitüntetést azért kaphatta meg, mert az ország legszebb parkjának nyilvánították a kastély a területét.
Köszönet Kissné Szűcs Mariannának, a kastélymúzeum vezetőjének a remek tárlatvezetésért.
További források:
http://baktaloranthaza.hu/varosunkrol/baktaloranthaza-tortenete