4844 Csaroda, Magyarország, Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4844, Magyarország
Csaroda
Cím: Csaroda, Kossuth Lajos utca
Az Európai Unió keleti csücskében, az ukrán határ mellett található Csaroda község a beregi Tiszahát egyik legszebb, természeti és építészeti értékeket egyaránt rejtő települése. A beregi táj legjellegzetesebb részét képező környék a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet szívében fekszik. Olyan csodás természeti kincsek találhatóak itt, mint a fokozottan óvott Kisasszony-erdő, a Báb-tava tőzegmohaláppal, a Nyíres-tó, valamint a Navat-patak és a Bence-tó. A település azonban nem csak a térség egyik földrajzi és turisztikai, hanem egyben kulturális csomópontja is, az ide látogató a népi építészet emlékeivel is találkozhat.
A községről először 1299-ben tesznek említést, egy oklevélben. A településnév szláv eredetű. Régi formája, a Csarnavoda még világosan utal a „fekete víz” jelentésre, eredetileg tehát vizet, patakot jelentett, csak később vált a víz közelében lévő település nevévé. A falu nevét 1639-ben írták először egy zálogszerződésben „Csiarodának”.
A falu szélén – ahol néhány régi parasztház áll takarosan felújítva – kis ligeterdő ölelésében leljük meg a több mint 700 éve épített és festett beregi templomok legpompásabbikát.
Csaroda késő román stílusú temploma a Középkori templomok útjának egyik legcsillogóbb ékszerdoboza. A Bereg egyik jelképe a Csaroda-patak árteréből kiemelkedő templom tűhegyes sisakban végződő karcsú tornya, ahogyan az ég felé tör. A templom az ország egyik legismertebb középkori műemléke, mely most sem nagyobb, mint amekkora építésekor volt. A térségben lévő templomokkal ellentétben szokatlan, hogy már a 13. században karcsú, tűhegyes, fazsindellyel fedett toronnyal építették, amelyből vigyázhatták a vidéket. A templom az 1950-es évek óta szerepel a magyar műemléki irodalomban, ettől az időtől tekintik az Árpád-kori falusi templomok klasszikus példájának.
Forrás: