076 05 Brehov, Imreg Kassai kerület , Szlovákia
Az imregi karikázó és az Imregi Hagyományőrzők
Messze földön híresek az imregi népdalok és az imregi karikázó. Bár az Ung-vidéki kis település nyelvhatáron van, mégis, néhány helyi asszonynak szívügye, hogy az őseik anyanyelvét és a község népi hagyatékát tovább- örökítsék.
A faluban a magyar iskola az 1970-es években megszűnt. Magyar nyelvű óvoda sincs már a községben. A korábbiakban 80-90 százaléka is magyar volt a falunak, de mivel a gyerekek szlovák alapiskolába és középiskolába jártak, s elmentek a távolabbi városokba, így elszlovákosodott a falu, mára ez az arány már csak 33%. Amióta nincs a faluban magyar óvoda és iskola, különösen fontos a hagyományőrzés, mert az itt lakó, magukat magyarnak vallók száma rohamosan csökken.
Látván, hogy egyre fogy a magyar, s egyre több kincs megy veszendőbe, néhány helybeli asszony elhatározta, hogy ezt nem hagyják annyiban. Tudták, hogy Imregen nagyon sok szép dal van, hiszen jártak lakodalmakba, bálokba, s ott olyanokat is hallottak, amiket máshol sosem. Ezek az imregi nóták nem voltak feldolgozva, és így jött az ötlet, hogy alakítani kellene egy csoportot.
Ádámné Ungvölgyi Erzsébet 16 jó hangú asszonnyal létrehozta az Imregi Hagyományőrző Csoportot. Saját költségükre varrattak magunknak népviseletet. Elmentek az idősebbek után, ők még őriztek néhányat, ezek alapján készíttették el. A csoportot, amely 1981-ben alakult, a Csemadok vette pártfogásba. Az asszonyok résztvevői a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenynek és a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőnek is. Lakodalmasukkal és a karikázóval bejárták a Kárpát-medencét, felléptek Kalocsán, Baján és Szekszárdon a Duna Menti Fesztiválon, a Budapesti Nemzetközi Vásáron, Egerben, Sárospatakon, Pozsonyban… A Hagyományőrzőknek már 2 CD lemezük is megjelent.
Feldolgozták a hagyományokat. Akkor még akadtak idős emberek, akiktől a dalokat fel tudták kutatni, a tánclépéseket megtanulni. Első nagy sikerük a lakodalmas volt. A bokrétakötéstől a menyasszony öltöztetésén át a bekötésig minden egyes tevékenységhez külön ének kapcsolódik. Imregen ez teljesen más volt, mint a környéken. Amikor elmentek Pozsonyba versenyre, mindenki csodálkozott. Gyönyörű dallamúak, s az az érdekes, hogy a magyar népdaloknál nincs tercelés, vagyis kétszólamúság, itt viszont van egy dalban, amelyet a menyasszony bekötésekor énekelnek. Még a zsűriben is volt vita, hogy ez elfogadható-e, vagy sem, de mivel a nyelvhatáron van Imreg, úgy döntöttek, hogy igen. Ez a dal szlovákul is megvan, s lehet, hogy száz évvel ezelőtt is így énekelték, nem akarták megváltoztatni.
A csoportot megalakulása óta Ádám Erzsébet vezeti – ő a Csemadok helyi szervezetének is az elnöke –, s ő volt az, aki összegyűjtötte az ősök kincsét. Száztizennyolcig mentek el a számlálásban, amikor lejegyezték az olyan népdalokat, amelyeket csak Imregen daloltak, ott terjedtek szájról szájra. Járt ott Ág Tibor és Méry Margit is, Kassáról Rychtárcsik Mihály, s a budapesti Állami Népi Együttes és számos más tánckar is táncolja az Imregi karikázót azután, hogy elvitték Magyarországra.
És hogy mitől ilyen csodálatos az imregi karikázó?
A karikázó valójában körtánc. Az európai középkor uralkodó tánctípusa volt, amelyet az újkori páros tánc mára szinte teljesen kiszorított. Az imregi karikázó viszont máig megmaradt és elterjedt. Mert ezek a dalok nem léteznek sehol máshol. A karikázónak öt, nagyon szép dallama van. Imregen ezt táncolták nemcsak lakodalomkor, bálokon, hanem vasárnap délután is. Összejöttek a lányok, megálltak a kapu előtt, és táncolták a karikázót. Népviseletben.
Az imregi néphagyományok éltetésére az imregiek Karikázó Fesztivált szerveznek magyarországi és hazai fellépőkkel, népi együtessekkel.
Jelenleg úgy tűnik, hogy az Imregi Hagyományőrzők munkája táptalajra talált, és megjelent az utánpótlás is. Az Imregi Bazsarózsák Ifjúsági Hagyományőrző Együttes 2016 októberében alakult Ádám Csilla és Ádám Norbert vezetésével. A Bazsarózsáknak szlovák iskolába járó, de magyar anyanyelvű imregi gyerekek a tagjai. Az együttes az Imregi Hagyományőrző Csoport utánpótlása annyi különbséggel, hogy míg a gyerekek szülei, nagyszülei a Hagyományőrző csoportban csak a karikázó dalaival, táncaival foglalkoznak, az Ifjúsági Csoport az imregi új csárdást is színpadra viszi.
Brehovská karička a folklórny súbor z Brehova
Ľudové piesne a karičkový tanec z Brehova sú široko ďaleko známe. Aj keď sa nachádza na jazykovej hranici regiónu Použie, žije tu niekoľko žien, ktoré považujú za dôležité uchovávať a odovzdávať ľudové dedičstvo svojim potomkom.
Škola s vyučovacím jazykom maďarským v obci zanikla v rokoch 1970. Ani škôlka s maďarským jazykom nie je v obci. Z toho dôvodu je dôležité zachovávať tradície maďarskej národnosti. Staršie ženy vedeli, že obec je bohatá na krásne ľudové piesne, ktoré sa inde nespievali. Tieto brehovské piesne neboli nikde spracované, a tak prišli s nápadom založiť súbor.
Zakladateľom bola Alžbeta Ádámová, ktorá spolu so 16 ženami založila Folklórnu skupinu Brehov. Na vlastné náklady si ušili kroj, ktoré boli pripravené na základe pôvodných krojov. Skupina, ktorá vznikla v roku 1981 bola podporovaná Csemadok-om. Ženy sa zúčastňujú na rôznych folklórnych súťažiach. So svojím predstavením Svadba a karička prešli celú Karpatskú kotlinu. Vystupovali v rôznych mestách a obciach dom a aj za hranicami. Skupina vydala už dve CD.
Skupina spracovala tradície. Ešte v obci žili starší, ktorí im odovzdali piesne a tanečné kroky. Prvý veľký úspech zožali s predstavením svadba. Od uviazania kytičky cez oblečenie nevesty až po celý obrad sa k činnostiam viaže nejaká pieseň, čo bolo jedinečné iba pre Brehov. Keď s tým vystúpili v Bratislave, každý sa čudoval. Piesne z Brehova sú typické tým, že sú rytmické a v stopách obsahujú aj slovenské znaky ľudových piesní. Tieto piesne sú uchované aj v slovenskom jazyku.
Zber ľudových piesní viedla Alžbeta Ádámová, ktorá je aj predsedkyňou miestnej ZO Csemadok. Podarilo sa im napočítať až 118 piesní, ktoré sú aj napísané. V obci sa od tej doby objavilo viacero známych osobností z maďarského folklóru a aj Štátna folklórna skupina z Budapešti tancuje Brehovskú karičku.
A prečo je Brehovská karička taká nádherná?
Karička je kruhový tanec.
Bol to dominantný druh tanca v európskom stredoveku, ktorý dnes takmer úplne nahradil moderný párový tanec. Brehovská karička však žije až dodnes. Pretože tieto piesne nikde inde neexistujú. Karička má päť veľmi pekných melódií. V Brehove to tancovali nielen na svadbách, plesoch, ale aj v nedeľu popoludní. Dievčatá sa zhromaždili, zastavili sa pri bráne a zatancovali karičku. Samozrejme v ľudovom kroji.
Aby Brehovské ľudové zvyky prežili, začali organizovať Karičkový Festival s medzinárodnou účasťou folklórnych skupín.
V súčasnosti sa zdá, že práca Folklórnej skupiny nezostala bez výsledkov, keďže sa našli aj následníci. V októbri 2016 bola založená mládežnícka folklórna skupina Brehovské pivoňky /Imregi Bazsarózsák Ifjúsági Hagyományőrző Együttes/ pod vedením Csilli a Norberta Ádámových. Členovia skupiny sú brehovské deti, ktoré navštevujú slovenské školy. Rozdiel medzi mladými a staršími je, že mladý predstavujú aj Brehovský čardáš.
„Karikázó” (circle) dance and the Preservers of Traditions in Brehov
The folk songs of Brehov and the „karikázó” dance of Brehov are famous far and wide. Although the small settlement in the Použie region is on the language border, it is still very important for some local women to pass on the mother tongue of their ancestors and the folk heritage of the village.
The Hungarian school in the village was closed in the 1970s. There is no Hungarian kindergarten in the village either. Previously, 80-90 percent of the village was Hungarian, but since the children went to Slovak primary and secondary schools and went to more distant towns, the village became Slovak, now this proportion is only 33%. Since there is no Hungarian kindergarten and school in the village, the preservation of traditions is especially important, because the number of people living here who call themselves Hungarian is rapidly decreasing.
Seeing that the number of Hungarians was decreasing and more and more treasures were being lost, some local women decided to take action. They knew that there were a lot of beautiful songs in Brehov, as they went to weddings and balls, and they also heard songs that they had never heard anywhere else. These songs from Brehov had never been covered, and so came the idea that a group should be formed.
Ádámné Ungvölgyi Erzsébet established the Tradition Preservation Group of Brehov with 16 women, who had a really good voice. They sewed folk costumes for themselves at their own expense. They went after the elders, who still kept some – they made new one´s based on the authentic pieces. The group, which was formed in 1981, was patronized by the Csemadok. The women are participants of the „Tavaszi szél vizet áraszt” folk song competition and the „Bíborpiros szép rózsa” folk music contest. They toured the Carpathian Basin with their wedding scene performance and „karikázó” dance, performed at the Danube Festival in Kalocsa, Baja and Szekszárd, at the Budapest International Fair, in Eger, Sárospatak, Bratislava… The Preservers of Traditions have already released 2 CDs.
They worked with the traditions. That time there were still old people from whom they could learn the songs and the dance steps. Their first great success was the wedding scene performance. From the pinning up of the posy through the dressing of the bride to the covering of her head with the headscarf, there is a separate song for each activity. In Brehov it was completely different than in the region. When they went to Bratislava for a competition, everyone was amazed. They have beautiful melodies, and the interesting thing is that there is no two-part melody in Hungarian folk songs, but here is a song that is sung that way, when they cover the bride´s head. There was even a debate in the jury whether this was acceptable or not, but since Bregov is on the language border, they decided that it is all right. This song is also in Slovak, and it may have been sung like this hundred years ago, they didn’t want to change it.
Since its inception, the group has been led by Ádám Erzsébet – she is also the head of the local Csemadok organization – and she was the one who collected the treasures of the ancestors. They recorded 118 folk songs that were sung only in Brehov, passed on by oral tradition. Tibor Ág and Margit Méry also visited the vilage, as well as Mihály Rychtárcsik from Košice. The Hungarian State Folk Ensemble from Budapest and several other dance choirs also danced the „karikázó” from Brehov after they were taken to Hungary.
And what makes the „karikázó” from Brehov so wonderful?
The „karikázó” is actually a circle dance. It was the dominant type of dance in the European Middle Ages, which has now been almost completely supplanted by modern pair dance. The „karikázó” from Brehov, on the other hand, has survived and spread to this day. Because these songs don’t exist anywhere else. The „karikázó” has five very nice melodies. In Brehov they danced this not only at weddings, balls, but also on Sunday afternoons. The girls gathered, stopped at the gate, and danced the „karikázó”. In folk costume.
In order to revive the folk traditions of Brehov, the people of the village organize a „Karikázó” Festival with Hungarian and Slovak performers and folk ensembles.
At present, it seems that the work of the Tradition Preservers of Brehov has found a breeding ground, and the new generation has also appeared. The Bazsarózsák Traditional Ensemble in Brehov was founded in October 2016 under the leadership of Ádám Csilla and Ádám Norbert. The Bazsarózsák is attended by children from Brehov attending a Slovak school, but speaking Hungarian. The ensemble is the successor of the Tradition Preservation Group of Brehov, with the difference that while the children’s parents and grandparents in the Tradition Preservation Group deal only with the songs and dances of the „karikázó”, the Youth Group also takes to the stage the new csárdás from Brehov.
Forrás:
https://csemadok.sk/orszagos-rendezvenyek-eredmenyei/imregi-hagyomanyorzo-csoport-3/
https://csemadok.sk/orszagos-rendezvenyek-eredmenyei/imregi-hagyomanyorzo-csoport-2/
https://csemadok.sk/az-imregi-hagyomanyorzo-csoport/
https://ujszo.com/regio/hagyomanyorzes-a-nyelvhataron
https://www.hirek.sk/kulfold/az-imregi-nepdalkincs-nyomaban
https://ma7.sk/kultura/ii-karikazo-fesztival-imregen