Nagykálló, Nagykálló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye , Magyarország
Felülről fúj az őszi szél… – A Kállai Kettős legendája
Minden bizonnyal sokan ismerik a „Felülről fúj az őszi szél” kezdetű népdalt, sokan közülünk leginkább a Nyíregyházi Rádió szignáljaként emlékeznek rá. Valójában a Kállai kettősként ismert zenés/táncos történet első dala.
„A nagykállói Kállai kettős tánc és zenéje egészen különleges helyet foglal el a Kárpát-medence néptánchagyományának palettáján. Egyrészt ez az egyetlen olyan tánc, amelynek létezéséről csaknem négy évszázadra visszanyúló adataink vannak, és amelyet a néphagyomány egészen napjainkig megőrzött. Másrészt különleges azért is, mert archaikus dallamaival és az autentikus néptánctól jelentősen eltérő kötött koreográfiájával történelmi társastáncok nyomait őrzi, és egyetlen olyan dramatikus jellegű táncunk, amely egy szerelmi történetet mesél el. Végül nem utolsósorban ez az egyetlen olyan tánc a magyar néptánckincsben, amely világhírnévre tett szert.” – olvasható a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei értéktár A KÁLLAI KETTŐS ZENÉJE ÉS KOREOGRÁFIÁJA ismertetőjének bevezetőjében.
Számos tévhit, mese fűződik hozzá, időben egészen a török időkig – a XVIII. század közepéig nyúlik vissza a tánchoz fűződő egyik eredettörténet:
Farkas Lajos (tanár, zeneíró) református lelkészként dolgozott 1893-95 között Nagykállóban. Ekkor jegyezte föl a Kállai kettős nevű régi magyar tánc zenéjét és koreográfiáját.
Jegyzetei alapján úgy tartották, hogy a török hódoltság idején a kállói várőrség néhány törököt kézre kerített, akikkel aztán kellemes szórakozást szervezett. Ez abból állt, hogy a foglyokat párosával, egymásnak háttal összekötözték, majd táncoltatni kezdték őket. A banda először lassan, majd frissebben végül gyorsan húzta a nótájukat. A táncoló párokat egy-egy hajdú „ösztönözte” a kezében lévő husánggal, időnként meg-megegyengette a táncosok lábszárát. akiknek – akár tudták járni a táncot, akár nem, – nem volt választásuk. Persze, nem tudták…A nézőközönség nagy élvezettel figyelte a különös táncleckét, az ijedten a lábaikat kapkodó foglyokat. Ezeknek a kállai várban megrendezett táncmulatságoknak a félelmetes híre csakhamar elterjedt a törökök körében is.
Egy másik elmélet szerint:
„Beszélik, hogy a hajdani kállai vérbörtön celláiba párosával, mezítlábasan zárták be a rabokat, a padlózatot élére állított lécekből készítették, volt, aki azt mondta: kihegyezett karódarabokból állt. Akit ide bezártak, annak bizony akarva, akaratlanul emelgetni kellett a lábait. eleinte lassan, majd, amikor a talpak érzékennyé váltak, egyre gyorsabban. Van, aki a fenyegető szólást: „eljáratom veled a Kállai kettőst” ezzel az eljárással magyarázza.
Persze e mondák hitelességét a történelemtudomány megkérdőjelezi. És a valósáság:
Több fontos évszám van, amit érdemes megemlíteni.
A Farkas Lajos református lelkész által összegyűjtött nagykállói népdalok hívták fel Kodály Zoltán figyelmét gazdag és sajátos dallamkincsünkre, amelynek lejegyzése érdekében háromszor járt Nagykállóban. Először 1921-ben, de akkor még nem volt módja megismerkedni a tánccal.
1924-ben a nagykállói reformátusok harangalapja javára rendeztek műsoros estet. Erre az alkalomra kezdték el tanulni a Kállai kettőst. A tánc ezt követően éveken át bemutatásra került.
Kodály 1926. november 7-én Nagykállóban tett ismételt látogatása során már megismerhette a Kállai Kettős táncballadát és dallamait, majd lejegyezte, feldolgozta, és fonográfra rögzítette. Ezzel országosan is ismertté téve azt.
1932-ben elkészült az „Ítél a Balaton” című magyar játékfilm, amelyet a MAFILM külföldön is forgalmazott. A filmben a Kállai kettőst neves színművészek táncolták kállói táncosokkal: a főszereplő Páger Antal Aradi Nórával, Medgyesy Mária Szabó Sándorral és Csortos Gyula Imre Erzsébettel.
A Nagykállói Népiegyüttes őrizte tovább a Kállai Kettős híres táncát illesztve. Az ezredvégi fiatal együttes a gyermekfesztiválok sikerei után a felnőttek mezőnyében is kiérdemelte a szakma elismerését. Az együttesnek Dr. Ratkó Lujza késztett Kállai Kettős koreográfiát.
Felhasznált források:
http://szszbm-ertektar.hu/ertek.php?azon=180
https://archivum.folkradio.hu/folkszemle/gyongyosbokreta09/index.php
http://nagykallo.hu/ertektar/a-kallai-kettos-zeneje-es-tanca/
https://www.youtube.com/watch?v=OsGUq1LwL6c – a film 9. percétől látható a kállai kettős tánca mely lassú, friss és gyors csárdásokkal mutatja be a fiatalok cívódását.