Máriapócs, Kossuth tér 25., Máriapócs Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4326, Magyarország
A Csodák csodája – Máriapócs
Cím: Máriapócs, Kossuth tér
Ennek az alig több mint 2000 lakosságszámú nyírségi kisvárosnak a neve világszerte ismert, különösképp a zarándokok körében.
A várost – mely a Mariazelltől Csíksomlyóig húzódó Mária út utolsó magyarországi állomása, a Kárpát-medence legjelentősebb búcsújáróhelye, az Európai Máriás Háló magyarországi tagja – 2005-ben nyilvánították Nemzeti Kegyhellyé. Hírnevét a görögkatolikus kegytemplomának, a Szent Mihály templomnak és a Csodatévő Kegyképnek köszönheti.
Máriapócs történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18., amikor a Magyarországot meglátogató II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját, és tiszteletére teret neveztek el a városban.
Látogatásunk a Zarándokközpontban indult, ahol Orosz István, a Kegyhely igazgatója – -István Atya – fogadott minket. Vele beszélgettünk a városról, látnivalóiról, a benne rejlő lehetőségekről, a zarándokokról, a zarándok turistákról.
Elbeszélését azzal indította, hogy bár Máriapócs a görögkatolikusság központja, a vallásturizmus emblematikus jelképe. Nyitottak mindenki felé, szeretettel fogadnak vallási hovatartozástól és meggyőződéstől függetlenül ortodoxokat, protestánsokat, azokat, akik lelki támaszért imádkoznak, akik turistaként a Bazilikára és a Kegyképre kíváncsiak, egyedülállókat, családosokat, lelkigyakorlatra érkezőket… Tapasztalata szerint azonban Máriapócsra még mindig inkább vallási céllal érkeznek a hívek az ország különböző pontjairól, vagy akár külföldről. Külföldiek esetében legnagyobb számban Kárpátaljáról látogatnak el hozzájuk. Bár a kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsút azonban évente három alkalommal tartanak: július 20-án Szent Illés napján, Nagyboldogasszony napján augusztus 15-én és Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án.
Az évente zarándokként idelátogatók száma mára már meghaladja a félmillió főt. Ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7. legnagyobb idegenforgalmát lebonyolító városa.
Döbbenetes számokat hallottunk: megtudtuk például, hogy nagy búcsúk idején 50-60.000 fő látogat el Máriapócsra, ami olykor a város befogadóképességének határait feszegeti. 2019. szeptember 09-én – becslések szerint – 20.000 ember vett részt a Szent Liturgián, ami az állandó lakosságszám tízszerese. És még mindig a számoknál maradva: a Kegyképet kb. százhúszezren látták 2019-ben.
A város ékessége a Szent Mihály templom, vagy ismertebb nevén a Máriapócsi Bazilika. Díszes épületének elődje egy kis fatemplom volt, ott történt meg az első könnyezés 1696 novemberében. Közel egy hónapig tartott, híre – az akkori körülmények között is – viszonylag gyorsan eljutott Bécsbe is. I. Lipót császár a csoda hallatán úgy intézkedett, hogy a képet szállítsák a császárvárosba. Az ikon 1697. július 4-én meg is érkezett Bécsbe, ahol nagy tisztelettel fogadták, a Szent István dómban helyezték el, azóta ott van, azonban soha többé nem történt meg a Csoda.
Többek között a máriapócsi templom számára elkészült a kép másolata, mely 1715-ben – a Bécsbe szállított eredetivel ellentétben – több száz hívő szeme láttára több alkalommal ismét könnyezett. Attól kezdve zarándokok ezrei látogattak el Máriapócsra bátorítást, lelki támaszt kérni és kapni.
A megnövekedett látogatószám miatt szükségessé vált egy új, nagyobb befogadóképességű kőtemplom megépítése, mely több szakaszban valósult meg. A templombelsőt díszítő ikonosztázion a 18. század végén, míg a templom tornyai egy évszázaddal később készültek el. A templom művészi képeit Boksay József és Petrasovszky Emmánuel festették. A főoltár melletti falon láthatók azok a fogadalmi ajándékok, melyeket a hívek ajánlottak az Isten Szülőnek hálájuk jeléül. Vannak köztük hálatáblák, mankók, botok, bilincs…
A könnyezés harmadik alkalommal 1905 decemberében történt meg. Akkor a Szűz Anya könnyeit egy kendővel itatták fel és egy tartóba zárva a Kegykép alatt helyezték el, mely mai napig látható:
„E kendőcskére hullottak a pócsi Sz. Mária könnyei 1905. évben.”
– felirattal.
A templom szomszédságában áll az egykori Fatemplom újonnan felépített épülete, valamint a Bazilita Szerzetesrend Kolostora, mely a kőtemplommal egy időben készült. A baziliták látták el 1749-től 1950-ig a kegytemplom feladatait, majd az 1950-ben kiadott törvényerejű rendelet értelmében a pártállam a rendet megfosztotta működési engedélyétől, a monostor épületét államosították. A kolostorban napjainkban látható gyűjtemény a rend és a zarándokhely életét bemutatja be. Itt őrzik a Kegykép 1696-os könnyezését rögzítő eredeti jegyzőkönyveket is.
Bár a település fő idegenforgalmi vonzerejét a Kegytemplom és a Bazilita Gyűjtemény, továbbá a vallási tematikájú programok jelentik, a Rabócsi Ring, mint az ország egyik legmodernebb és – látogatottságát tekintve – az egyik legnépszerűbb autósport-centrum is meghatározó attrakció a város idegenforgalma vonatkozásában. 2000-ben „Az év pályája” különdíjban részesült a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség döntése alapján. Tovább szélesíti a vonzerők kínálatát és ezzel együtt a célcsoportok körét a szabadidő aktív eltöltését szolgáló Szabadidő Park és Horgásztavak
Ha valaki több napot szeretne eltölteni Máriapócson, a Lelkigyakorlatos és Zarándokház egész évben térítés ellenében szállást és étkezést biztosít az itt megszállni szándékozóknak, emellett lelkigyakorlatoknak, konferenciáknak biztosít helyszínt. Hosszabb itt tartózkodás esetén érdemes végig járni a várost kőrbe ölelő, 15 km hosszú 8 boldogság útját is.
A városról, nevezetességeiről, lehetőségeiről további információkat az alábbi linkekre kattintva is olvashatnak:
https://www.youtube.com/watch?v=UpcAyL2xIwU