076 36 Veľký Kamenec, Szlovákia, Nagykövesd Kassai kerület 076 36, Szlovákia
Nagykövesdi várrom
A nagykövesdi várrom Felső-Bodrogköz legmagasabb hegye – a Tarbucka – keleti lejtőin fekszik. Ez a térség egyetlen igazi vára, mégha csak romjaiban is maradt fenn. Az egykori, kis méretű családi vár egy kopár, fűvel borított domb tetején áll Nagykövesd község felé magasodva, így az arra járó idegen is könnyedén megtalálja a várat.
A háromszög alakú kis családi magánvárnak ma már csak a sarkait erősítő bástyái maradtak fenn 3 emelet magasságban, a közöttük húzódó falak régen a múlt ködébe vesztek. Az a romok alapján is megállapítható, hogy valamikor jól megépített, igencsak masszív építmény lehetett kis alapterülete ellenére. Az egykori vár építőköveit a római katolikus templom és a domb aljában lévő ma iskolaként szolgáló egykori Fischer-kastély építéséhez elhordták.
A várhoz közeledve megfigyelhető a nyugati és északi oldalakat körülvevő egykori sánc helye, amely mintegy elővárként szolgált a kevésbé meredek hegyoldal felől. A délnyugati bástya előtt ez a sánc akkora, hogy egy magasabb embert is teljesen elfed. A vár belső udvara nagyon apró lehetett, az udvar közepén egy, a sziklába vájt ciszterna található, amely megközelítőleg 4 méter átmérőjű és 6-7 méter mély, jelenleg gazos, bokrokkal benőtt.
Közút nem vezet fel teljesen a várromig, ám annak, aki hajlandó megmászni a dombot a vár romos mivolta ellenére is, csodás élményben lehet része, a tetejéről ugyanis pazar látvány tárul a környező tájra. A várrom területére a belépés díjtalan. A vár történetét összefoglaló többnyelvű tájékoztató tábla sajnos hiányzik.
A vár története röviden
A vár pontos keletkezésének kora nem ismert, de valószínű, hogy a tatárjárást kezdték el építeni. Első írásos említése 1283-ból való, azonban Nagykövesd néven 1358-tól tüntetik fel.
A várat valószínűleg a Baksa nemzetség építette és legtöbbször e nemzetség leszármazottai, a Soós és a Szerdahelyi családok birtokolták, állandó pereskedések és viszályok közepette. Korabeli iratok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az említett családok folyamatosan pörlekedtek egymással hol komoly ügyek, hol pedig apróságok miatt.
Erre a viszálykodásra jellemző, hogy 1449-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Szerdahelyi Miklós és János özvegyeitől a várat elvette, mivel nem voltak képesek fenntartani azt. Hunyadi a várat Soós Györgynek és Miklósnak adta át, akik azonban szintén képtelenek voltak megtartani, mert alig 2 év múlva, 1451-ben Giskra János elfoglalta tőlük.
Nyolc évnyi huszita uralom után Mátyás hadai foglalták vissza Nagykövesdet 1459-ben. Fenn is maradt Mátyás idejéből egy helyi legendárium, mely szerint itt is megjelent álruhában az igazságos király és halálraítélte a rablógyilkos fogadóst.
Az 1500-as évek elején Nagykövesd Tokaj várától függött, mert a szokásos Soós-Szerdahelyi torzsalkodásokban többször is Literáti György tokaji várkapitány tett igazságot.
A mohácsi csatavesztést követően a vár sorsára erősen rányomta a bélyegét a Habsburg és a Szapolyai család közötti trónviszály. A harcok során 1556-ban a várat a Szapolyai pártján álló Németi Ferenc tokaji várkapitány foglalta el. Megtartani azonban nem tudta Nagykövesdet, mert 1558-ban Telekessy Imre felsőmagyarországi főkapitány, II. Ferdinánd híve visszafoglalta.
Ezt követően ismét a Baksa nemzetségbelieké lett a vár egészen 1672-ig a már megszokott vitákkal, pereskedésekkel együtt. Ekkor azonban Soós György belekeveredett a Wesselényi féle összeesküvésbe, aminek az lett az eredménye, hogy a várat megszállták a császáriak és a tetőzetét felrobbantották.
Zrúcanina hradu Veľký Kamenec
Zrúcanina hradu vo Veľkom Kamenci leží na východnej strane najvyššieho vrchu Horného Medzibodrožia s názvom Tarbucka. Je to jediný ozajstný hrad v okolí, aj keď zostali z nej už len ruiny. Niekdajší malý rodinný hrad sa nachádza na kopci vo Veľkom Kamenci a tak je dobre viditeľný aj pre prichádzajúcich návštevníkov.
Dnes sa vo výške 3 podlaží zachovali iba bašty trojuholníkového malého rodinného súkromného hradu, steny medzi nimi sa už dávno stratili v hmle minulosti. Na základe ruín možno konštatovať, že to mohla byť kedysi aj napriek svojej malej podlahovej ploche dobre postavená, pomerne mohutná stavba. Stavebné materiály bývalého hradu použili na stavbu bývalého Fischerovho zámku, ktorý dnes slúži ako škola v dolnej časti kopca popri rímskokatolíckom kostole.
Blížiac sa k hradu je možné spozorovať miesto niekdajšieho valového opevnenia obklopujúceho západnú a severnú stranu, ktorý slúžil ako predhradie na menej strmom svahu. Pred juhozápadnou baštou je valové opevnenie také veľké, že zakryje aj vyššieho človeka. Súčasťou stredovekého hradu bola aj cisterna na nádvorí, ktorá mala priemer okolo 4 metrov a hĺbku 6-7 metrov, ešte dnes dosť zreteľne rozpoznateľná aj keď je značne zarastená.
Cesta nevedie až k zrúcaninám hradu, ale pre tých, ktorí sú ochotní zdolať kopec kvôli zrúcanine, môže to byť úžasný zážitok, keďže z vrcholu je nádherný výhľad na okolitú krajinu. Vstup na zrúcaninu hradu je zadarmo. Bohužiaľ chýba viacjazyčná informačná tabuľa so zhrnutím histórie hradu.
Krátka história hradu
O začiatkoch hradu chýbajú presnejšie správy, ale je pravdepodobné, že vznikol po tatárskom vpáde. Prvé písomné pamiatky pochádzajú z roku 1283, avšak pod menom Veľký Kamenec je označený až v roku 1358.
Hrad údajne patril rodu Bokšovci, a najčastejšie ho vlastnili ich potomkovia z rodu Soósovci a Szerdahelyiovci, ktorý mali medzi sebou neustále spory a nestarali sa o hrad. Na základe dobových dokumentov môžeme usúdiť, že uvedené rodiny sa medzi sebou neustále hádali pre vážne veci a aj maličkosti.
Výsledkom jedných zo sporov bolo, že v roku 1449 Ján Hunyadi, od vdov Mikuláša a Jána Szerdahelyiho zobral hrad, keďže neboli schopné ho udržiavať. Hunyadi hrad daroval Jurajovi a Mikulášovi Soósovcom, od ktorých po dvoch rokoch, roku 1451 dobyl hrad Ján Jiskra.
Po ôsmich rokoch husitskej vlády v roku 1459 armády Mateja Korvína dobyli hrad Veľký Kamanec. Existuje ešte miestna legenda z týchto čias, podľa ktorej sa tu v prestrojení objavil spravodlivý kráľ a odsúdil na smrť lúpežného vraha, majiteľa pohostinstva.
Na začiatku rokov 1500 Veľký Kamenec bol závislý od hradu Tokaj, keďže medzi spormi Soósovcov a Szerdahelyiovcov spravodlivosť udeľoval Juraj Literáti tokajský hradný pán.
Po prehre bitky pri Moháči bol osud hradu výrazne poznačený sporom medzi Habsburgovcami a rodinou Szapolyai. Počas bojov v roku 1556 obsadil hrad tokajský hradný kapitán Ferenc Németi, ktorý stál na strane Szapolyaiho. Veľký Kamenec si však nevedel udržať, pretože v roku 1558 Imre Telekessy, hlavný kapitán Horného Uhorska a nasledovník Ferdinanda II. dobil hrad.
Následne sa hrad znovu dostal do rúk rodu Bokšovcov a to aj so spormi až do roku 1672. V tom roku sa Juraj Soós aktívne zúčastnil Wesselényiho povstania čoho výsledkom bolo, že cisárske vojsko hrad obsadilo a hrad následkom výbuchu sa zničil.
Malý Kamenec (Kiskövesd) Castle Ruins
The highest mountain of Upper Medzibodrožie, the Castle Ruin of Malý Kamenec lies on the slopes of the highest mountain of Upper Medzibodrožie – the eastern part of Tarbucka. This is the only real castle in the area, even if it has survived only in its ruins. The former small family castle stands on the top of a barren, grass-covered hill in the village of Malý Kamenec, so the stranger can easily find the castle.
Today, only the bastions of the triangular small family private castle remain maintained at 3 storeys high, which strengthen its corners, the walls between them were long lost in the fog of the past. It can also be stated on the basis of ruins that it was once a well-built, rather massive structure despite its small footprint. The building blocks of the former castle was taken to build the Roman Catholic Church and the former Fischer Castle, which now serves as a school at the bottom of the hill.
Approaching the castle, one can observe the former ramparts surrounding the western and northern sides a place that served as a sort of forecourt from the less steep hillside. On the southwest front of the bastion this rampart is so large as to completely obscure a taller man. The inner courtyard of the castle might have been very small, in the middle of the courtyard is a cistern carved into the rock, which is approximately 4 meters in diameter and 6-7 meters deep, currently weedy, overgrown with bushes.
No road leads all the way up to the castle ruins, but for those who are willing to climb the hill despite the castle´s ruined nature, it can be a wonderful experience, as it is a magnificent sight from the top unfolds into the surrounding landscape. Entry to the castle ruins is free. A multilingual information board, what would summarize the history of the castle, is unfortunately missing.
The short history of the castle
The exact date of the castle’s formation (building) is unknown, but it probably began at the time of the Tartar invasion. The first written of its mentioning is dated to 1283, but it is listed as Malý Kamenec from 1358.
The castle was probably built by the Baksa clan and most of the time it was owned by descendants of this clan, by the Soós and Szerdahelyi families, amid constant litigation and strife. Based on contemporary documents, we can conclude that the mentioned families kept fighting with each other over serious matters and small things.
To characterize this fight, we have to mention, that in 1449 János Hunyadi, the governor of Hungary took the castle from the widows of Miklós and János Szerdahelyi, because they were unable to maintain it.
Hunyadi handed over the castle to György and Miklós Soós, who were also incapable to maintain it and barely 2 years later, in 1451, John Giskra occupied them.
After eight years of Hussite rule, Matthias’ (Mátyás) armies recaptured Veľký Kamenec in 1459. There is also a local legend from the time of Matthias, according to which he appeared in guise in the castle and sentenced to death the innkeeper who was a robber and murderer.
At the beginning of the 1500s, Veľký Kamenec depended on Tokaj Castle, because in the usual Soós-Szerdahelyi distortions captain György Literáti of Tokaj Castle repeatedly served justice.
Following the loss of the battle of Mohács, the fate of the castle was strongly marked by the conflict between the Habsburg and the Szapolyai family. During the fight in 1556 the castle was occupied by Ferenc Németi, Captain of Tokaj Castle who stood on the party of Szapolyai. However, he could not keep Veľký Kamenec, because in 1558 Imre Telekessy recaptured the castle, he was the chief captain of Upper Hungary, follower of Ferdinand II.
After that, the castle became the property of the Baksa family until 1672 together with disputes, litigation. But at that time, György Soós got involved with Wesselényi conspiracy, which resulted in the castle being occupied by the imperials and its roof was blown up.
Forrás:
https://castle.reblog.hu/a-bodrogkoz-egyetlen-vara—nagykovesd
https://www.varak-hrady.eu/magyar/oldalak/nagykovesd
Bogoly János: Kövekbe zárt régmúlt című munkája
https://varlexikon.hu/nagykovesd