Nyírbátori Református Templom és római katolikus Minorita templom

Nyírbátor, Egyház u. 1., Nyírbátor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye , Magyarország


Nyírbátor templomai

Cím: Nyírbátor, Egyház u. 1. és Nyírbátor, Károlyi u. 19.

A Nyíregyházától 40 km-re fekvő Nyírbátor, a Kelet-Nyírség fővárosa, középkori építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is nevezetes. 

A legenda szerint Báthori Vid a közeli Ecsedi lápon győzte le a gonosz sárkányt, ami rettegésben tartotta a környékbelieket. Ez a Vid nevű vitéz vállalkozott arra, hogy lemegy a láp mélyére és megöli a sárkányt. Az elhatározást tett követte, majd siker koronázta. S hogy sikerét bizonyítsa, magával vitte a szörny 3 fogát is, mely fogak a Báthori-féle sárkányos címerben is szerepeltek. A sárkány mítosza a város több pontján visszaköszön ránk, ezért is nevezik a Sárkányok földjének is a települést. 

Ám hírnevét inkább az 1400-as évek végén épült két templomának köszönheti, melyeket Báthory István emeltetett a Kenyérmezei csata (1479. október 13.) győzelmének emlékére. Báthory István ugyanis azt ígérte, ha győzedelmeskednek a törökök felett, két templomot építtet a városnak. Mivel a csata győzelmünkkel ért véget, így felépült a római katolikus Minorita templom és a Református Templom, a később mellé emelt hatalmas fa harangtoronnyal, mely Magyarország legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya.  Alapterülete 100 négyzetméter, magassága meghaladja a 32 métert. A toronyban lévő harang 300 kilogrammot nyom. A harangot 1640-ben Wierd György harangöntő öntötte Eperjesen. Ez a harang Magyarország tíz legerősebb harangja között tartják számon. A rajta látható négy evangélista Máté, Márk, Lukács és János képe mellett és egy felirat is olvasható, mely szerint Bethlen Gábor testvére és annak fia Péter öntették. A nyírbátori református templom az ország egyik leglátogatottabb műemléke, 28 ezer látogatót fogad évente.

A Minorita templom ékessége a fából faragott Krucsay-oltár, amely 1731-ben készült, és Krisztus szenvedéstörténetét mutatja be. Az oltárt vezeklésül, hűtlen felesége lefejeztetését követően emeltette Krucsay János Szabolcs vármegyei alispán.

Források: 

https://studhist.blog.hu/2017/06/03/a_bathori_bathory_csalad_rovid_tortenete_i_resz

http://nyirbator.hu/turista-vagyok