076 84 Leles, Leles Kassai kerület 076 84, Szlovákia
A leleszi premontrei apátság
Lelesz történelme szorosan összefonódik a helyi premontrei kolostor történelmével. A terület, ahol a mai Lelesz községe elhelyezkedik, egy lakatlan puszta volt, helyenként homokdűnékkel és dombokkal. A premontrei kolostor épülete, a nyugati részen elhelyezkedő dombon magasodik a község felé.
Lelesz a középkorban kisnemesi település volt. Nevezetessé az tette, hogy Boleszló váci püspök 1188–1196 között a franciaországi Premontréből behívott szerzetesekkel premontrei prépostságot alapított. A prépostság a 13. század végétől hiteleshely volt, ezért később védőfallal is ellátták. A protestantizmus terjedésével a szerzetesi élet megszűnt, s csak 1697-ben tértek vissza a szerzetesek. II. József türelmi rendelete szintén megszüntette, s csak 1802-ben újult meg.
A prépostság három részből áll: a templomból, a kápolnából és az egykori rendházból. A Szent Mihály-kápolnát a freskói teszik egyedivé. Maga a kápolna eredetileg gótikus stílusban épült a 14. század közepén, ám az 1600-as, 1700-as években a teljes épületegyüttest barokk stílusban újjáépítették. Ekkor vált emeletessé a rendház is. A kápolna szentélyének és hajójának mennyezetét bordás keresztboltozat fedi. A kápolna legértékesebb elemei a hajó déli falán három sávban található freskók a 14. század végéről. A középső sávban az Uralkodó Krisztus, az alsó sávban az Utolsó ítélet képsora látható. Az északi oldalon Szent Erzsébet és a magyar szent királyok láthatók.
Restaurálásukra a 2000-es évek elején került sor.
A Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére emelt templomot a kolostor déli oldalán építették fel szintén a 14. században gótikus stílusban. Többszöri átalakítás után a 18. században a templombelsőt barokkizálták.
A kolostorépületet 1950-től sokáig iskolaként használták, épülete 2007 óta üresen áll. A templom azonban ma is a falu plébániatemplomaként szolgál. A messze földön híres premontrei prépostság plébánia templomába 8 évvel ezelőtt érkezett a mostani plébános, Szakács Péter Richárd, aki Szent Norbert lelkiségét szem előtt tartva, elődei örökségét tovább éltetve hirdeti Isten Igéjét egyetlen premontrei fehér papként Leleszen.
Rövid történelem
A leleszi monostor, mint a hit és a kultúra központja, jelentős hatással volt a vidékre és befolyásolta a környék fejlődését. A történelem folyamán a szerzetesrend és a monostor épülete, nagyon sok megpróbáltatásnak volt alárendelve. A földesurak és környékbeli nemesek, folyamatosan próbálták meg elfoglalni a hiteleshely és levéltárként is működő épületet és vele a leleszi premontrei apátsághoz tartozó területeket is.
- Béla király Lelesz pusztát Boleszlónak ajándékozta. Boleszló, mint váci püspök, letelepítette itt az „Isten fehér ruhájában szolgáló kanonokokat“ – a premontreieket. A 12. század vége és a 13. század azonban konfliktusoktól és viszályoktól volt zajos. Trónviszályra került sor Imre és András között. Imre 1199-ben leromboltatta az egész épületet és elkobozta a birtokait, azért, mert a trónviszályban Boleszló püspök András oldalán állt.
- András trónralépése után, a leleszi kolostort megjavíttatta és megerősítette birtokait, melyet le is jegyzett okiratában. Máig ez az 1214-ben, II. András király által kiadott levél tekinthető Lelesz község és a régió más településeinek szempontjából az egyik legjelentősebb dokumentumnak. Felsorolja benne Lelesz privilégiumait és rendezi vagyoni hátterét. Az alapítólevél fontos nyelvemlék. Nagyon sok helységnévvel, településnévvel, folyónévvel és egyéb más megnevezéssel is először találkozhatunk ebben az okiratban.
Gertrúd királyné Leleszen
Egy legenda szerint II. Andrást, a fentebb megemlített kárpótláson kívül más is motiválhatta, hogy Lelesz sorsát szívén viselte. A kelet felé tartó hadjárata során megpihent ezen a helyen, és itt értesült felesége, Merániai Gertrúd királyné meggyilkolásáról. A történeti hagyomány szerint Gertrúd és András magyar herceg esküvőjét 1203-ban tartották meg. Ebben az évben András nagyszabású felkelést indított bátyja, Imre király ellen, a trónviszályért pedig a közvélemény később Gertrúdot tette felelőssé. A magyar főnemesek egy csoportja egy udvari vadászat alkalmával, amelyet a pilisi erdőben tartottak, merényletet követtek el Gertrúd királyné ellen 1213-ban. A gyilkosság helyszíne a Buda és Esztergom közötti Pilis hegység volt, de egyesek elképzelhetőnek tartják a Leleszhez közeli Bodrogszentes nevezetű község Pilis-dombját is, mint a merénylet helyszínét. Mások úgy vélik, hogy az ugyancsak Bodrogközben található nagykövesdi váron támadtak rá.
A pilisi erdőben végrehajtott merénylet idővel a magyar történelem egyik leghíresebb bűncselekménye lett. A merénylet történetét Katona József Bánk bán drámája és Erkel Ferenc azonos című operája dolgozta fel.
A történészek körében különböző vélemények születtek Gertrúd királyné legendájával kapcsolatban. Egyes források szerint Gertrúd a leleszi kolostor területén lehet eltemetve, más elképzelések szerint, csak a szívét, illetve a jobb kezét, mellyel gyilkosai ellen védekezett, helyezték el Leleszen. Feljegyzés tanúskodik arról, hogy sokáig őriztek a leleszi szerzetesek egy ezüst urnát, amely a királyné szívét rejtette. Bodrogközben máig olyan legendák keringenek, miszerint Gertrúd királyné maradványainak egy részét a leleszi templom sírboltjában helyezték el. Az itteni legendák szerint a leleszi szerzetesek fogadták be átmenetileg, és a templomuk alatt lévő kriptában őrizték a király meggyilkolt feleségének holttestét. Ezért a király hálája jeléül a királynő szívét ajándékozta a rendháznak.
Arra, hogy tényleg Leleszen lennének Gertrúd királyné földi maradványainak egyes részei, jelen pillanatban nincsenek régészeti bizonyítékaink, azonban a leleszi kolostor területén folyamatosan zajlanak az újabb és újabb régészeti feltárások.
Kláštor premonštrátov v Lelesi
História obce Leles je úzko spojená s históriou miestneho premonštrátskeho kláštora. Oblasť, kde sa dnešná obec Leles nachádza, bola neobývaná divočina s miestami piesočnými dunami a kopcami. Kláštor premonštrátov sa týči nad obec na kopci v západnej časti.
Leles bol v stredoveku šľachtickou osadou. Najstarší kláštor v Zemplínskom regióne bol založený v rokoch 1188-1196 biskupom Boleslavom z maďarského Vacova spolu s mníchmi z francúzskeho Premontré. Miesto založenia nebolo vybraté náhodne, výhodná poloha len urýchlila vývoj konventu ako aj osady. Leles bol styčný bod a miesto kde bola prvoradá duchovnosť ale bolo to aj centrum práva. Od 13. storočia sa kláštor stal tzv. hodnoverným miestom (notársky úrad) a preto bol aj opevnený. S rozšírením protestantizmu kláštorný život zmizol a mnísi sa vrátili až v roku 1697. Zrušil ho aj dekrét milosti Jozefa II., a bol obnovený až v roku 1802.
Komplex budov pozostáva z troch častí: kostol, kaplnka a niekdajší kláštor. Kaplnka Svätého Michala je jedinečná svojimi freskami. Kaplnka bola postavená v gotickom štýle v strede 14. storočia, avšak v rokoch 1600 a 1700 celý komplex budov bol prestavaný do barokového štýlu. Vtedy sa kláštor doplnil aj poschodiami. Strop svätyne a lode kaplnky je pokrytý rebrovanou krížovou klenbou. Najvzácnejšie sú jeho fresky na južnej stene v štyroch horizontálnych pásoch zo 14. storočia. Najnižší pás bol v dôsledku zvlhnutia stien celkom poškodený. Na južnej stane kaplnky je maľba venovaná Poslednému súdu. Maľby na severnej strane boli o mnoho viac poškodené a preto aj ich identifikácia je o mnoho ťažšia. Ďalšia maľba bola označená ako stretnutie Krista s Veronikou, sv. Alžbeta vdova a uhorskí králi. Maľby boli reštaurované na začiatku rokoch 2000.
Kostol Nájdenia sv. Kríža bol postavený v 14. storočí. Stavba bola v priebehu 17. a 18. storočia barokizovaná. V súčasnosti tvorí východné krídlo kláštora, ktorého súčasťou je aj gotická kaplnka sv. Michala.
Budova kláštora od roku 1950 dlho fungovala ako škola, avšak od roku 2007 je prázdna. Avšak kostol aj dnes slúži ako farský kostol obce. Do široko ďaleko známeho kostola premonštrátskeho prepoštstva pred 8 rokmi prišiel súčasný farár Peter Richard Szakács, ktorý majúc na pamäti duchovnosť svätého Norberta a rozširujúc odkaz svojich predchodcov ohlasuje Božie slovo ako jediný biely premonštrátsky kňaz v Lelesi.
Krátka história
Kláštor v Lelesi ako centrum viery a kultúry mal výrazný vplyv na vidiek a ovplyvnil vývoj regiónu. V priebehu histórie boli mnísi a aj budova kláštora často vystavená mnohým skúškam. Domáci a okolití šľachtici sa neustále snažili obsadzovať budovu a spolu s nimi aj oblasti patriace k premonštrátskemu opátstvu, ktorá slúžila aj ako hodnoverné miesto a archív,.
Prvá písomná zmienka o kláštore je z roku 1214, no prepošstvo v Lelesi bolo založené pravdepodobne už za vlády Belu III. a založil ho okolo roku 1188 vacovský biskup Boleslav. Koniec 12. a začiatok 13. storočia sa niesol v znamení konfliktov a sporov. Medzi synmi Belu III. Imrichom a Ondrejom vypukli roztržky ohľadom nástupníctva. Imrich v roku 1199 nechal zbúrať celú budovu premonštrátskeho kláštora a skonfiškoval majetok rádu. Spor bratov sa napokon skončil nástupom Ondreja II. na uhorský trón. Ondreja II. po nástupe na trón obnovil kláštor a listinou posilnil aj jeho majetky. Spomínaná listina vydaná roku 1214 Ondrejom II. sa pokladá za jednu z najdôležitejších dokumentov týkajúcich sa obce Leles. Uvádza v ňom zoznam privilégií Lelesu a urovnáva jeho majetkové pomery. Táto listina je významnou jazykovou pamiatkou. Po prvýkrát tu boli uvedené názvy mnohých miest, osád, riek a iných.
Kráľovná Gertrúda v Lelesi
Podľa legendy Ondreja II. okrem hore uvedenej kompenzácie aj iné motivovalo v tom, že mu osud Lelesu nebol ľahostajný. Počas jeho pochodu na východ práve na tomto mieste oddychoval, keď sa dozvedel o zavraždení svojej manželky Gertrúdy Meranskej. Podľa histórie svadba Gertrúdy a maďarského princa Ondreja sa konala v roku 1203. V tom istom roku Ondrej povstal voči svojmu bratovi kráľovi Imrichovi, z čoho verejnosť neskôr obviňovala Gertrúdu. Počas dvorskej poľovačky v pilíšskom lese vykonala skupina maďarských šľachticov v roku 1213 atentát na kráľovnú Gertrúdu. Miestom vraždy malo byť Piliš pohorie medzi Budou a Ostrihomom, avšak podľa niektorých miestom vraždy mohol byť aj kopec Piliš obce Svätuša neďaleko Lelesu. Iný sa domnievajú, že na ňu zaútočili na hrade vo Veľkom Kamenci nachádzajúcom sa tiež v Medzibodroží.
Atentát v pilíšskom lese sa časom stal jedným z najslávnejších zločinov v maďarskej histórii. Históriu atentátu spracoval József Katona vo svojej dráme s názvom Bánk bán a taktiež aj Ferenc Erkel v rovnomennej opere.
Medzi historikmi sa názory o legende o kráľovnej Gertúde líšia. Podľa jedných kráľovná je pochovaná na území kláštora v Lelesi, podľa iných iba jej srdce a pravá ruka, ktorými sa bránila pred vrahmi, sú uložené v Lelesi. Existuje popis o tom, že mnísi v Lelesi dlho strážili jednu striebornú urnu, v ktorej bolo uložené srdce kráľovnej. V Medzibodroží dodnes žije legenda, že časť pozostatkov kráľovnej Gertrúdy sú uložené v hrobke kostola v Lelesi. Podľa miestnej legendy mnísi z Lelesu strážili pozostatky zavraždenej kráľovnej a kráľ z vďaky daroval rádu srdce kráľovnej.
Momentálne nemáme žiadne archeologické dôkazy o tom, že by sa niektoré časti pozemských pozostatkov kráľovnej Gertrúdy skutočne nachádzali v Lelesi, ale v oblasti kláštora neustále prebiehajú archeologické vykopávky.
The Abbey of Premontre in Leles (Lelesz)
The history of Leles is closely intertwined with the history of the local Premontre monastery. The area where the present-day village of Leles is located was an uninhabited wilderness, with sand dunes and hills in some places. The building of the Premontre monastery rises towards the village on a hill in the western part.
Leles was a noble settlement in the Middle Ages. It was noteworthy that between 1188 and 1196, the Bishop of Vác Boleszló founded a Premontre provostship with monks invited from Premontre, France. The provost was a place of authentication from the end of the 13th century, so it was later provided with a protective wall. With the spread of Protestantism, monastic life ceased, and the monks returned only in 1697. Joseph II’s Patent of Toleration also abolished it, and it was not renewed until 1802.
The provost consists of three parts: the church, the chapel and the former convent. The frescoes make St. Michael’s Chapel unique. The chapel itself was originally built in the Gothic style in the middle of the 14th century, but in the 1600s and 1700s the entire building complex was rebuilt in Baroque style. It was then that the convent also became storey. The ceiling of the chapel sanctuary and its nave is covered with a ribbed cross vault. The most valuable elements of the chapel are frescoes from the end of the 14th century in three lanes on the south wall of the nave. The middle bar shows the reigning Christ, and the lower bar shows the Last Judgment. On the north side you can see St. Elizabeth and the Hungarian holy kings.
They were restored in the early 2000s.
The church, erected in honor of the exaltation of the Holy Cross, was built on the south side of the monastery also in the 14th century in Gothic style. After several alterations, the interior of the church became baroque in the 18th century.
The monastery building served as a school for long time since 1950, and its building has been empty since 2007. However, the church still serves as the parish church of the village. The present parish priest, Péter Richárd Szakács, arrived in the parish church of the provostship of Premontre, famous far and wide, 8 years ago. Keeping in mind the spirituality of St. Norbert, furthering the legacy of his predecessors, he proclaims the Word of God as the only white priest of Premontre in Leles.
Short history
The Monastery in Leles, as a centre of faith and culture, had a significant impact on the countryside and influenced the development of the area. Throughout history, the monastic order and the building of the monastery have been subjected to a great many trials. The landlords and the surrounding nobles constantly tried to occupy the building, which also served as a place of authenticity and archives, and with it the areas belonging to the Abbey of Premontre.
King Béla II. gave Leles to Boleszló. Boleszló, as bishop of Vác, settled here the “canons in the white robes of God” – the Premontreians. However, the late 12th and 13th centuries were noisy from conflicts and strife. There was a conflict over the throne between Imre and András. In 1199, Imre demolished the entire building and confiscated their property, because Bishop Boleszló was on the side of András in the feud over the throne.
After András II’s accession to the throne, he repaired and strengthened the monastery of Leles, which he also recorded in his deed. To this day, in 1214, a letter issued by king András II can be considered one of the most significant documents for the village of Leles and other settlements in the region. It lists Leles’s privileges and settles his wealth background. The charter is an important linguistic monument. A lot of place names, settlement names, river names and other names can be found for the first time in this document.
Queen Gertrude in Leles
According to a legend, András II, in addition to the compensation mentioned above, he might had been motivated even with something else to care about Leles. During his campaign to the east, he rested in this place and learned of the murder of his wife, Queen Gertrude of Merania, here. According to historical tradition, the wedding of Hungarian Prince András and Gertrude was held in 1203. This year, András launched a large-scale uprising against his brother, King Imre, and Gertrude was later blamed for the strife. During a court hunt in the Pilis forest, a group of Hungarian nobles carried out an assassination attempt on Queen Gertrude in 1213. The scene of the murder was the Pilis Mountains between Buda and Esztergom, but some also consider the Pilis Hill in the village of Svätuše near Leles to be conceivable as the site of the assassination. Others believe that she was attacked in the castle of Veľký Kamenec, also in Medzibodrožie.
Over time, the assassination in the Pilis forest became one of the most famous crimes in Hungarian history. The story of the assassination was processed by the drama of József Katona Bánk bán and the opera of the same title by Ferenc Erkel.
There have been differing opinions among historians about the legend of Queen Gertrude. According to some sources, Gertrude may have been buried in the area of the monastery of Leles, and according to other ideas, only her heart and her right hand with which she defended herself was placed in Leles. A record testifies that for a long time the monks guarded a silver urn that hid the queen’s heart. There are still legends in Medzibodrožie that some of the remains of Queen Gertrude were placed in the tomb of the church in Leles. Legend has it here that the monks of Leles received her temporarily and kept the body of the king’s murdered wife in a crypt under their church. Therefore, as a token of the king’s gratitude, he gave the queen’s heart to the monastery.
We do not have any archaeological evidence at the moment that some parts of Queen Gertrude’s earthly remains would actually be found in Leles, but more and more archaeological excavations are constantly taking place in the area of the Leles monastery.
Forrás:
Radi Anita, Felvidék.ma, https://felvidek.ma/2015/09/a-leleszi-premontrei-kolostor-rejtheti-gertrud-kiralyne-szivet/
https://ma7.sk/tajaink/lelesz-es-a-szent-mihaly-kapolna
Pankovics Andrea: A leleszi premontrei apátság története. Kiadta a Csemadok Erdélyi János Területi Váalsztmánya, 2019.
Kovács László – Görföl Jenő: Dél-Szlovákia középkori templomai, NAP Kiadó, Dunaszerdahely, 2012.
http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/premontrei-kolostor/