Nyíregyháza, Sóstói út, Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4400, Magyarország
A Sóstói erdő
Nyíregyháza kedvelt kirándulóhelye a 371 hektár területű parkerdő. A város és Sóstógyógyfürdő között elterülő Sóstói-erdő méltán nevezhető a város tüdejének friss, hegyvidékre emlékeztető levegőjével. Szívesen látogatják idősek és fiatalok, családok és egyedülállók, akik sportolni, vagy játszani szeretnének, vagy egyszerűen csak sétálni, biciklizni egyet a friss levegőn… Megközelíthető busszal, személygépkocsival, kerékpárral és gyalog is.
A nyíregyházi Sóstói erdő egyike a legértékesebb alföldi tölgyeseknek. Az erdőről szóló legrégebbi adat az 1426. évből ismert.
Az erdő körülbelül egyharmadát alkotják idős – 90-140 éves – kocsányos tölgyek. A terület gyógynövényekben is igen gazdag: tavasztól őszig akár 80 féle különböző gyógynövény, vagy ehető növény is megtalálható, gyűjthető itt. Ilyen például a szív- és érrendszert védő galagonya, melynek termése, virágos szárvége és virága is hasznosítható, és a vérehulló fecskefűvel is találkozhatunk, amely szemölcsök eltüntetésére alkalmas.
Az erdő séta-és kerékpáros útvonalaival, Erdei Tornapályájával, a kicsiknek épített háromszintes játszóvárával és a felnőttek számára kialakított kondiparkjával, valamint – az előzetes bejelentkezés alapján igénybe vehető – szalonnasütő helyeivel minden évszakban sokakat csábít a szabadba.
A legenda szerint Nyíregyháza erdeje egy véletlen elírásnak köszönheti a létét. Eszerint a 18. században az idejét és pénzét Bécsben mulató földesúr megneszelte, hogy felszökött a mák ára, és elhatározta, hogy a nyíregyházi birtokán nagyban fogja termeszteni a növényt. Megírta hát az ispánjának, hogy ezerhektárnyi területet azonnal vessenek be mákkal. Igen ám, de amikor egy év múlva hazatért, döbbenten látta, hogy a mákgubók helyett apró tölgycsemeték díszítik a hatalmas földterületet. Amikor kérdőre vonta az ispánt, akkor kiderült, hogy a földesúr nem tett ékezetet az „a” betű fölé, így nem mákkal, hanem makkal vetették be a földet, és jött létre a ma is pompázó ősfás tölgyerdő. Aki nem hiszi, járjon utána!
A Sóstói-erdőben kialakításra került egy 2,5 km-es sétány, ami az úgynevezett Kneipp-kúra része, mely a Kneipp-féle hidroterápiához kapcsolódó erdei séta, nyáron mezítláb is ajánlható. A módszert alkalmazták a nyírségi városban élő emberek is. Először mezítláb, majd egyre kevesebb ruhában „ugráltak, virgonckodtak, mint fiatal csikók, sőt felmásztak a fákra és ott tornáztak, kiáltoztak, úgy éltek, mint az ősemberek” – írta Krúdy Gyula író, Nyíregyháza szülötte. A szóbeszéd szerint az erdőn áthaladó köznépet ez zavarta egy idő után, és egyik nap elvitték a meztelenkedők ledobált ruháit, elfojtva ezzel a pőre séta hagyományát.
És ha már idéztük Krúdyt: az erdei úton sétálva Krúdy „A nyíregyházi beduinok” című novellája hat részletben a kihelyezett táblákon el is olvasható.
- március közepén kezdődött el és az év őszén valósult meg az a projekt, amely Nyíregyháza legszebb természeti értékén, a Sóstói-erdőn keresztül, a Nyíregyházi Állatparkig vezető sétaút kialakítására irányult. Az Ózoon Hoteltől az erdei tornapályát érintve, a Nyíregyházi Állatparkig vezető 3 kilométeres szakaszon tanösvényt hoztak létre, amelyen a látogatók séta közben oktatási táblákkal találkozhatnak. Segítségükkel megismerkedhetnek a Sóstói-erdő növény és állatvilágával, a Nyírséggel, az erdőgazdálkodással. A projekt keretében a Korányi Frigyes úti vasúti átjárón áthaladva lehet eljutni a Blaha Lujza sétány gyalog-és kerékpárútjához, amelyen megközelíthető a Nyíregyházi Állatpark.
Felhasznált források:
https://nyiregyhaza.info.hu/latnivalok/sostoi-erdo/