Nyíregyháza, Tölgyes utca 1., Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4431, Magyarország
A Sóstói Múzeumfalu, ahol megelevenedik a múlt
Cím: Nyíregyháza, Tölgyes utca 1.
Dr. Szabó Saroltával, az intézmény igazgatójával beszélgettünk a skanzen kialakulásának hátteréről, mindennapi működéséről, jövőbeni tervekről.
A 2020-ban 50. születásnapját ünneplő Sóstói Múzeumfalut ma Magyarország legnagyobb területű – csaknem 9 hektáros – regionális szabadtéri múzeumaként tartják nyilván, mely alapítása 1970-ben történt, és 1979-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Első igazgatója dr. Erdész Sándor néprajzkutató, muzeológus, és népmesegyűjtő volt. Az intézményt 1989-ig igazgatta. Őt dr. Páll István követte, akinek működése alatt a szabadtéri múzeum elnyerte mai formáját.
Az elmúlt öt évtizedben a múzeumfalu területére egy valóságos, ám valójában sosem létező két utcás, orsós alaprajzú falut alakítottak ki a megye öt nagy tájegységéről – Szatmár, Bereg, Rétköz, Nyírség, Nyíri mezőség – származó lakóházakkal, gazdasági és közösségi épületekkel.
A szabadtéri múzeum megnyitásakor mindössze 5 porta jelentette a szabadtéri kiállítás tárlatanyagát. A múzeumfalu területén ma közel 100 épület látható, melyek nagy része eredeti, az áttelepítések során minden ugyanúgy került visszaépítésre, ahogyan az az eredeti helyén volt.
Az áttelepítéseket minden esetben gondos tudományos kutatómunka és előkészítés előzte meg: az áttelepítendő épületet először építészmérnök felméri, a szakemberek megvizsgálják, hogy az épület mely elemeit lehet újra felhasználni, mit kell az eredetinek megfelelő anyaggal pótolni, majd megkezdődik az épület lebontása a tetőtől kezdve a falazaton át a nyílászárókig. A lebontott elemeket dokumentálják, sorszámozzák, majd elszállításra kerül a múzeumba, végül a telepítési terv alapján újraépítik azt. Egy áttelepítés a lebontástól az újraépítésig 1,5-2 évet vesz igénybe.
A sóstói skanzenben látható épületek egy része faszerkezetes, másik része a sárfalak valamelyik típusát képviselik. A XIX. század végén a XX. század elején a beregi, szatmári területeken a lakóházak és istállók fala főként a vesszőfonatos, kívül-belül sárral vastagon betapasztott paticsból készült, a Nyírségben inkább sárfalakat alkalmaztak, és mindenütt jellemző volt, hogy főleg a helyben beszerezhető anyagokat használták az építkezéseken is. A módosabbak törekkel összegyúrt, formákba kivetett, napon szárított sárból vetett vályogból rakott épületeket építettek. A folyószabályozások előtti időkben ezeket a területeket évente egy, de gyakran két alkalommal is elöntötte az ár, de a faszerkezetes építkezésnek köszönhetően az épületeket nem vitte el a víz, csupán a sarat mosta ki a szerkezetből, így a helyreállítás viszonylag gyorsan megtörténhetett. Az áttelepített faszerkezetes házak esetében természetesen a sarat nem szállították el a lebontott épülettel, annak előállítása helyben történik meg.
2018-2019-ben az intézmény területén nagy méretű beruházás zajlott, amelynek jelentős része építési beruházás volt és további, a látogatói komfortérzetet növelő beruházások is megvalósulnak 2020 végéig.
Az állandó kiállítások mellett mindig találhatunk időszakos tárlatot is, és nagyobb ünnepek alkalmával (pl. Húsvét, Pünkösd) pedig pl. kézműves foglalkozás, speciális napi kemencés finomságok, és más érdekességek is várják az érdeklődőket.
A Sóstói Múzeumfalu működésének is sarkalatos eleme a minél szélesebb célcsoportok megszólítása, a látogatottság növelése. Ezért – gondolva a felnövekvő generációra is – applikáció készül majd „okos eszközökre” ezzel is segítve a látnivalók feldolgozását, a múzeum népszerűsítését.
Az intézmény a hazai látogatóközönség mellett gondol a külföldről érkezőkre is: a magyar nyelvű tárlatvezetés mellett angol, szlovák és lengyel nyelvű audio guide segítségével is bebarangolható a múzeumfalu, továbbá több idegen nyelvre lefordított kiadvány is segíti a magyarul nem beszélő vendégeket.
További információ: https://muzeumfalu.hu/