Baktalórántháza 41-es számú fő út, Baktalórántháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye , Magyarország
A Baktai erdő
Cím: Baktalórántháza, 41.es sz. főút mentén
Ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét említjük az ország más részén élőknek, nem kis túlzással csak a Nyíregyházi Állatpark, a Sóstó Zoo jut eszükbe. Ám számtalan érdekes és értékes látványosság van az ország keleti csücskében, ahol egyedülálló élményekben lehet része az idelátogatónak.
Ilyen a Baktai erdő, melyet még 1977-ben nyilvánították védetté. Azért érdemelte ki a védelmet, mert nagy területen maradt itt fenn a gyertyános-tölgyes és a gyöngyvirágos tölgyes viszonylag érintetlen, a természetest közelítő állománya.
Az erdő a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mindössze 30 km-re, Baktalórántháza határában terül el. A védett erdőrészt a 41-es főút szeli ketté, így viszonylag könnyen felkereshető, megtekinthető a közel 340 ha nagyságú Természetvédelmi Terület, mely a Hortobágyi Nemzeti Park része, gondozását a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. munkatársai látják el. Az erdő a kijelölt turista útvonalakon szabadon látogatható.
Az erdő a nyírségi homokot egykor borító hatalmas kiterjedésű gyöngyvirágos tölgyes és gyertyános tölgyes erdeinek egyik utolsó megmaradt összefüggő maradványa. Az itt található tölgyek között egyáltalán nem számít ritkaságnak a 25-30 méteres magasság és a 70-80 centiméteres mellmagassági törzsátmérő. Az öreg fák átlagkora meghaladja a 150-200 évet. Egy 71 cm átmérőjű tölgytörzs friss vágáslapján 254 évgyűrűt számoltak, míg egy pontosan ugyanilyen vastagságú tölgy az észak-kelet alföldi Magosliget község erdejében mindössze 80 évesnek bizonyult.
Az erdőben különböző fenyőfélék – feketefenyő, erdeifenyő, cser -, mezei szil, mezei juhar, nemesnyár, akác, és kisebb csoportokban fekete dió található. A cserjék közül a galagonya, bodza, vadrózsa, kökény és kecskerágó fordul elő nagyobb mennyiségben.
Az erdő állatvilága is igen gazdag, melynek fennmaradása a nagy kiterjedésű erdőnek köszönhető. A nagy erdőterület alkalmas a megtelepedésre olyan fajoknak is, amelyek zavartalan nyugalmat igényelnek. Az emlősök közül található itt nyest, menyét, vaddisznó, őz, illetve néhány pele-, cickány- és denevérfaj is. Az erdő madárvilága is színes: a ragadozó madarak közül él itt a héja, egerészölyv, darázsölyv. Az éjjeli ragadozók közül az erdei fülesbagoly és a macskabagoly, de találkozhatunk itt a fekete harkállyal, a hollóval is.
Akiknek nincs alkalma bejárni az erdőt, a baktalórántházi Dégenfeld-kastély interaktív múzeumában kialakított erdészeti kiállítás megtekintésével – a technika korszerű eszközeinek hála – megismerkedhetnek az erdő növény-és állatvilágával. Az interaktív tárlat nemcsak a szemnek, hanem a fülnek is sok érdekességet tartogat, hiszen számos erdei hangnak is fültanúi lehetünk az erdőinstalláció megtekintése során. A kiállítási termet a Nyírerdő Zrt. álmodta meg és építette fel a kastélymúzeum „Baktai erdő”-termében.
Források:
http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/baktaloranthazi-erdo-tt
https://magyarmezogazdasag.hu/2013/11/19/erdei-turak-kirandulasok-eszakkelet-magyarorszagon