Sennyei kastély/Sennyeyovský kaštieľ v Bieli/Sennyei castle in Biel

Hlavná 1/187, 076 41 Biel, Tőketerebesi járás Kassai kerület 076 41, Szlovákia


A bélyi Sennyey kastély

Felső-Bodrogköz egyik kihagyhatatlan építészeti öröksége a Bélyi Sennyey kastély. A kastély és az azt körülvevő park is műemlék. Aki azonban szeretne néhány éjszakát a kastélyban tölteni, arra is van lehetősége.

A kastély története röviden

A bélyi kastélyt 1781-ben építtette a grófi rangra emelt Sennyey család. A barokk stílusban épített kastély a későbbi átépítések során nyerte el jelenlegi rokokó–klasszicista stílusát. A kastély egy három épületből álló épületegyüttes, mely  „U” alakot formál. 

A 20. században az épületkomplexum több átalakításon ment keresztül. A 90-es évek elejéig általános iskolaként, raktárként, szükséglakásként, a katonák részére szálláshelyként szolgált. Ennek eredményeként és a nem megfelelő karbantartás miatt állaga fokozatosan romlott. A Szlovák Köztársaság Műemlékügyi Hivatala 1990-ben nyilvánította a Sennyey kastélyt műemlékké. 

A kastélyt építtető Sennyey család remek érzékkel volt ellátva ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a mindenkori körülményekhez és abból a lehető legtöbbet hozzák ki nem csak saját, de a falu népének javára is. Jobbágyaikkal mindig jól bántak, hűen jelszavukhoz: “ALTA NON ALTE”, azaz “Felségesen, de nem magasan”. Főúri jelenlétük a faluban nagy fejlődést eredményezett a civilizált világban. A jegyzőség, a posta, a csendőrség, a vasút és még a Bodrogköz belvizeit levezető csatorna megépítésében is ők játszották a kulcsszerepet.

A kastély legkülönlegesebb lakója Sennyey Anna, Sennyey Béla és Nádasdy Júlia legkisebb gyermeke volt. Béla a politikai helyett a gazdálkodásra helyezte át a hangsúlyt, birtokai modernizálását és családja egységét tartotta fontosnak. Feleségével hat gyermekük született. A kastély egy boldog, szerető, nagy család otthona lett. Az első világháború és az azt követő zavaros időszak, és a trianoni békediktátum nem kedvezett azonban sem a lakóknak, sem pedig a falu népének. 

A gyerekek egy része kirepült, megházasodtak, és új otthont kaptak. Anna, a legfiatalabb, és Pál a legidősebb maradt itthon. Anna is mindig férfiasan állta a sarat. Termete és természete is sokszor jobban hasonlított egy férfiéhez. Vadászni is eljárt. Pont, amikor az első ágyúk dörrentek a második világháborúban, akkor lőtte a századik őzbakját. Egyszerre azonban minden megváltozott, 1939 decemberében 48 óra leforgása alatt elveszítette a szüleit. 1944-ben a front közeledte miatt egy időre elhagyták a kastélyt. Anna és Pál, Kassára menekültek, ahonnan Pált elhurcolták a szovjetek. Munkatáborba vitték volna, ha a kimerültség és az éhség nem végez vele útközben, valahol Kárpátalján. A kastélyt mindeközben feldúlták és kifosztottak, vittek, amit tudtak, vagy mentették, ami menthető volt. Anna egyedül tért vissza, azt mondta: “Ahol születtem, ott szeretnék meghalni”, és majdnem a végsőkig hűségesen maradt. Próbálták őt menekülésre bírni, de nem hagyta el a kastélyt a háború utáni nehéz időkben sem, ami hivatalosan véget vetett grófságának. Anna nem félt semmitől, bízott Isten kegyelmében, és ez a kegyelem meg is mutatkozott az életében, nem vált üldözötté a faluban. Engedélyt kapott a tanácstól, hogy továbbra is a kastélyban élhessen. Az első időkben az egykori személyzet néhány tagja is ott élt a családjukkal, majd a kastélyban iskola működött. A 60-as évek elején az iskola elköltözött, így a Jednota üzletlánc egyik üzlete és raktára kapta meg a helyét, és egy időben a sportszervezet futballistáinak öltözője is itt volt. A 80-as évek végére mindenki kiköltözött, kivéve Annát. Halála után teljesen kiürült a kastély. 

 

A kastély felújítása

A századforduló éveiben a kastély állaga állandóan romlott, az időjárás viszontagságainak, lopásoknak és vandalizmusnak volt kitéve, üresen állt, semmilyen célra nem használták. Amennyiben nem kezdődött volna meg a felújítás, valószínűsíthető, hogy mára a kastély már csak romokban, vagy a falu emlékezetében maradt volna meg. Az utolsó előtti pillanatban azonban a PROSPERITAS Alapítvány 2008-ban megvásárolta a kastélyt és a „Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” pályázat keretén belül 2009-ben megkezdte a kastély központi épületének a felújítását, valamint a kastély közművesítésének a kivitelezését. Az építkezési munkálatok 2012 júniusában befejeződtek, majd 2012. októberében a belső terek berendezésre kerültek, teljesen új, de a kastély letűnt fénykorát idéző bútorokkal. 

A kastély északi és déli szárnyainak az állaga megkívánja a kastély komplexum felújításának mielőbbi folytatását. Ennek érdekében elkészült a két szárnyépület építkezési engedélyeztetési tervdokumentációja, melynek alapján a hatóság kiadta az építkezési engedélyt. Az alapítvány sajnos nem rendelkezik a felújítási munkák kivitelezéséhez szükséges pénzforrásokkal, ezért az elmúlt években az épületeken csak állagmegőrző munkákat valósított meg. 

Szükséges az épületet felújításának mielőbbi folytatása, teljeskörű rekonstrukciója. A két szárnyépület, az északi és a déli szárny felújítása biztosítaná az idegenforgalom növekedését a régióban. A déli szárnyépületben a felújítás után szálláshelyek kialakítására kerülne sor. Négy vendégszoba szociális helységekkel, valamint egy apartman kétágyas hálószobával, kandallóval felszerelt nappalival és szociális helyiségekkel szerepel a tervekben. A déli szárnyépületben felújítás után 10 fő, pótágyak elhelyezése után 16 személy elszállásolására nyílna lehetőség. Az északi szárnyépületben a földszinten a kastély működésének szervezése céljából két irodahelyiség, valamint két egybenyitható közösségi terem, az étkezés, frissítő felszolgálásához szükséges helyiség és szociális helyiségek, a pincében három egybenyitható közösségi terem kialakítására kerülne sor, melyekben tanfolyamok, különböző kulturális és társadalmi események, kiállítások szervezésére nyílna lehetőség.
A felújított kastélyt több mint 3,50 ha területen park veszi körül, mely tele van százévesnél is öregebb kőrisekkel, platánokkal. Bár a park is műemlékké van nyilvánítva és értékes fák találhatók benne a kényelmes pihenés érdekében felújításra, szakszerű gondozásra szorul. 
A jelenlegi tulajdonos kezdetben befektetőket, jelenleg pedig új tulajdonost keres, aki folytatná a kastély felújítását és működtetését.

 

A kastély jelene

 A felújított kastélyrészben kialakításra került három vendégszoba és egy kényelmes apartman – lakosztály, amelyek nyitottak a látogatók, turisták számára. A kastélyban 8 személy, de igény szerint pótágyak elhelyezése esetén akár 15 személy elszállásolására nyílik lehetőség.

A kastély központi részében található a boltíves szalon, mely ideális körülményeket biztosít konferenciák, szemináriumok, tanfolyamok megrendezésére, illetve zenei rendezvények, koncertek szervezésére. A felújított kastélyrészben kialakításra került könyvtárban működik Letéti Könyvtárként a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtára. A Prosperitas Alapítvány biztosítja a könyvek kölcsönzését, a tágas olvasóteremben pedig a dedikált könyvek helyben olvasását. A kastélyban működik továbbá egy turisztikai – idegenforgalmi információs központ.

A Senney kastély felújított épülete jelenleg két állandó kiállításnak ad otthont, a „Sennyey család hagyatékai” – melyen bemutatásra kerülnek a kastély volt tulajdonosainak hagyatékaiból származó és még fellelhető tárgyak, dokumentumok, képek, és folyamatosan bővül, és a „Petőfi Sándor Szibériában” című kiállításnak, melyben bemutatásra kerülnek a költő tevékenységének, életének kutatása és elemzése során feltárt anyaggyűjtemények, dokumentumok.

A bélyi Sennyei Kastély és a nagytárkányi Sóház látogatását érdemes előre jelezni, mert ugyanaz a személy mutatja be mindkét épületet és azok történetét.

 

Perhács Marek szakelőadó telefonszáma: +421 908 41 41 28

Bejelentkezéseket lehet még intézni Jeso Tibornál – az üzemeltető főmunkatársánál – is a +421 907 976 488-as telefonszámon.

 

Sennyeyovský kaštieľ v Bieli

Jedným z neprehliadnuteľných architektonických pamiatok Horného Medzibodrožia je Sennyeyovský kaštieľ v Bieli. Samotný kaštieľ a aj park, ktorý ho obklopuje sú národné kultúrne pamiatky. Ak má niekto záujem, je možnosť sa aj ubytovať v kaštieli.  

 

Krátka história kaštieľa

Kaštieľ bol postavený rodinou Sennyeyovcov povýšenou na grófsku hodnosť v roku 1781. Objekt bol pôvodne postavený v barokovom slohu, neskôr bol dostavovaný a upravovaný do dnešnej rokokovo-klasicistickej podoby. Kaštieľ je trojtraktová stavba na pôdoryse písmena U. 

V 20. storočí bol kaštieľ znehodnotený nevhodným využívaním – slúžil napríklad ako škola, potraviny, sklad či ubytovanie pre vojakov –, a tiež nedostatočnou a neodbornou údržbou a rozkrádaním. V roku 1990 bol kaštieľ Pamiatkovým úradom SR vyhlásený za národnú kultúrnu pamiatku. 

Rodina Sennyeyovcov mala výborný cit k tomu, aby sa prispôsobením ku svojmu okoliu vyťažila čo najviac nielen vo svoj prospech, ale aj pre prospech obyvateľov dediny. Podľa ich heslu: “ALTA NON ALTE”, teda „Vznešene, ale nie vysoko” zaobchádzali dobre aj so svojimi podriadenými. Ich prítomnosť priniesla do obce významný rozvoj. Notárstvo, pošta, žandárstvo, železnica, a zohrali tiež kľúčovú úlohu pri stavbe kanála, ktorý odvádza vnútrozemské vody Medzibodrožia.

Najzvláštnejšou obyvateľkou kaštieľa bola Anna Sennyey, najmenšie dieťa Bélu Sennyeyho a Júlie Nádasdy. Béla namiesto politiky uprednostňoval hospodárstvo, modernizáciu svojich majetkov a jednotu svojej rodiny. S manželkou mali spolu šesť detí. Kaštieľ bol domovom jednej veľkej a láskyplnej rodiny. Prvá svetová vojna, potom nasledujúce búrlivé obdobie, a trianonská mierová diktatúra však nepriniesli úžitok ani obyvateľom kaštieľa, ani obyvateľom dediny.   

Väčšina detí si založila rodinu a opustila kaštieľ. Najmladšia Anna a najstarší Pál však zostali v kaštieli. Anna svojím správaním a postavením bola viac mužom ako ženou, často chodila aj na lov. V čase keď ulovila svojho stého jeleňa sa ozvali aj delá druhej svetovej vojny. Náhle sa všetko zmenilo. V decembri 1939 za 48 hodín stratila svojich rodičov. V roku 1944 kvôli blížiacemu sa frontu súrodenci na čas opustili kaštieľ. Unikli do Košíc, odkiaľ Pála odviedli rusy do pracovného tábora. Avšak kvôli únave a hladu neprežil ťažkú cestu do tábora a umrel niekde na Ukrajine. Medzičasom kaštieľ vykrádali a brali všetko čo sa dalo, čo vedeli to zachránili. Anna sa vrátila sama, keďže ako povedala: „Kde som sa narodila, tam chcem aj zomrieť“ a tomu zostala verná skoro do konca. Kaštieľ neopustila ani v tých najťažších chvíľach, ani po vojne, kedy odobrali jej grófsky titul. Anna sa ničoho nebála, dôverovala milosti Božej a táto milosť sa prejavila aj v jej živote, nestala sa prenasledovanou v dedine. Od obecnej rady dostala povolenie, aby naďalej žila v kaštieli. Na začiatku aj služobníctvo s rodinami žilo v budove, neskôr tu fungovala škola. Na začiatku 60-tých rokov sa škola vysťahovala a obchod Jednota tu dostala priestory na obchod a sklad. V jednom čase tu boli aj šatne miestneho futbalového tímu. Ku koncu 80-tych rokov sa z kaštieľa každý vysťahoval, s výnimkou Anny. Po jej smrti sa kaštieľ celkom vyprázdnil.

 

Rekonštrukcia kaštieľa 

Na prelome storočí sa stav kaštieľa neustále zhoršoval, bol vystavený poveternostným vplyvom, krádežiam a vandalizmu, stál prázdny, nebol nijako účelne používaný. Keby sa nezačala jeho rekonštrukcia, pravdepodobne by dnes zostala iba jeho zrúcanina. V predposlednej chvíli, v roku 2008 ju odkúpila Nadácia PROSPERITAS a v rámci projektu financovaného z Programu cezhraničnej spolupráce Maďarská republika – Slovenská republika 2007-2013 sa v roku 2009 začala rekonštrukcia centrálnej budovy. Stavebné práce boli dokončené v júni 2012 a v októbri boli zariadené interiéry s úplne novým nábytkom pripomínajúcim zašlé časy hradu.

Stav severného a južného krídla kaštieľa si vyžaduje čo najskôr pokračovať v obnove celkového komplexu. Za týmto účelom bola dokončená projektová dokumentácia stavebného povolenia na dve krídlové budovy, na základe ktorej úrad vydal stavebné povolenie. Nadácia, žiaľ, nemá finančné zdroje potrebné na vykonávanie rekonštrukčných prác, preto v posledných rokoch vykonávala iba údržbárske práce na budovách.

Obnova severného a južného krídla, by zabezpečila zvýšenie cestovného ruchu v regióne. Ubytovanie bude po rekonštrukcii poskytnuté v južnom krídle. Plánované sú štyri hosťovské izby so sociálnymi priestormi, ako aj apartmán s dvojlôžkovou spálňou, obývacou izbou s krbom a spoločenskými miestnosťami. V južnom krídle by po renovácii bolo možné ubytovať 10 osôb, s prístelkami 16 osôb. V severnom krídle, na prízemí, sa z dôvodu organizovania chodu hradu nachádzajú dve kancelárske miestnosti a dve priľahlé spoločenské miestnosti, miestnosť na prípravu stravovania a občerstvenia a sociálne priestory, v suteréne by bolo možné vytvoriť tri susedné spoločenské miestnosti, kde sa môžu konať školenia, rôzne kultúrne a spoločenské akcie, výstavy, a pod..

Zrekonštruovaný kaštieľ obklopuje park na ploche viac ako 3,50 ha, ktorý je plný platanov a iných stromov starších ako sto rokov. Napriek tomu, že park je tiež vyhlásený za pamiatku a obsahuje cenné stromy, pre pohodlný pobyt potrebuje renováciu a odbornú starostlivosť.

Súčasný vlastník spočiatku hľadal investorov na rekonštrukcie, avšak momentálne hľadá nového vlastníka, ktorý by kaštieľ ďalej obnovoval a sprevádzkoval.

 

Súčasnosť kaštieľa

V obnovenej časti kaštieľa boli vytvorené tri hosťovské izby a jeden apartmán, ktoré sú voľné pre turistov. V kaštieli je možné ubytovať najmenej 8 osôb, ale v prípade záujmu s prístelkami až 15 osôb.

V centrálnej časti kaštieľa sa nachádza klenutý salón, ktorý poskytuje ideálne podmienky na organizovanie konferencií, seminárov, kurzov, ako aj na organizovanie hudobných podujatí a koncertov. Knižnica funguje ako depozitná knižnica vedeckých zbierok reformovanej vysokej školy Sárospatak. Nadácia Prosperitas poskytuje požičiavanie kníh a čítanie vyhradených kníh na mieste v priestrannej čitárni. V kaštieli sa nachádza aj turistické informačné centrum.

V zrekonštruovanom kaštieli Senneyovcov sa v súčasnosti nachádzajú dve stále expozície: „Dedičstvá rodiny Sennyeyovcov“ – predstavujúca predmety, dokumenty, obrázky z dedičstva bývalých majiteľov kaštieľa, ktorá sa stále rozširuje, a výstava „Sándor Petőfi na Sibíri“ – v ktorej sú predstavené zbierky materiálov a dokumentov objavených pri výskume a analýze života a činnosti básnika. 

Návštevu Kaštieľa Sennyeyovcov v Bieli ale aj Soľného domu vo Veľkých Trakanoch je potrebné vopred nahlásiť, keďže tá istá osoba predstavuje obe budovy.

 

Marek Perhács odborný sprievodca: +421 908 41 41 28

Nahlasovanie návštev je možné aj u Tibora Jesa – zamestnanec Nadácie – na tel. čísle +421 907 976 488.

Sennyey Castle in Biel

One of the unmissable architectural heritage of Upper Medzibodrožie is the Sennyey Castle in Biel. The castle and the surrounding park are also monuments. However, for those who want to spend a few nights in the castle there is an option.

Short history of the castle

The castle in Biel was built in 1781 by the Sennyey family, who had been elevated to the rank of count. The castle built in the Baroque style gained its current Rococo-Classicist style during later reconstructions. The castle is a complex of three buildings forming a “U” shape.

In the 20th century, the building complex underwent several alterations. Until the early 1990s, it served as a primary school, warehouse, emergency home, and accommodation for soldiers. As a result, and due to improper maintenance, its condition gradually deteriorated. In 1990, the Office of Monuments of the Slovak Republic declared Sennyey Castle as a monument.

The Sennyey family, who built the castle, had a great sense of adapting to the current circumstances and making the most of it, not only for their own benefit, but also for the benefit of the people of the village. Their serfs were always treated well, faithful to their slogan, “ALTA NON ALTE,” meaning “Majestic, but not high.” Their aristocratic presence in the village resulted in great development in the civilized world. They played a key role in the construction of the secretariat, the post office, the gendarmerie, the railway and even the built of the canal that drained the inland waters of Medzibodrožie.

The most special inhabitant of the castle was the youngest child of Béla Sennyey and Júlia Nádasdy, Anna Sennyei. Béla shifted the emphasis from the politics to do farming, emphasizing the modernization of his estates and the unity of his family. He and his wife had six children. The castle became the home of a happy, loving, large family. However, World War I and the turbulent period that followed, and the Trianon peace dictate, did not benefit either the residents or the people of the village.

Some of the children flew out, got married, and got a new home. Anna, the youngest, and Pál the oldest remained at home. Anna also always held up in a masculine way in her life. Both her figure and nature were many times more similar to those of a man. She also went hunting. Just as the first cannons roared in World War II, she shot her centenary (100th) deer. At once, however, everything changed, and in December 1939 she lost her parents in 48 hours. In 1944, the front was coming closer to them, so she and her brother left the castle for a while. Anna and Pál fled to Kassa, from where Paul was abducted by the Soviets. He would have been taken to a labour camp if exhaustion and hunger had not ended him on the way, somewhere in Transcarpathia (Kárpátalja). The castle, meanwhile, was ravaged and looted, taken what they could or saved what could be saved. Anna came back alone, she said, “Where I was born, I want to die,” and remained faithful almost to the end. They tried to make her escape, but she did not leave the castle in the difficult times after the war, which officially ended her to be a count. Anna was not afraid of anything, she trusted in the grace of God, and this grace was manifested in her life, she did not become persecuted in the village. She received permission from the council to continue living in the castle. In the early days, some members of the former staff also lived there with their families, and then there was a school in the castle. In the early 1960s, the school moved, so the place was given to one of the stores and warehouses of the Jednota chain, and for some time the locker room for the sports organization’s footballers was here. By the late ’80s, everyone had moved out except Anna. After her death, the castle was completely emptied.

Renovation of the castle

During the turn of the century, the condition of the castle deteriorated constantly, it was exposed to the weather, thefts and vandalism, it stood empty, it was not used for any purpose. In case the renovation had not begun, it is likely that the castle would have remained in ruins or in the memory of the village. However, at the very last moment, the PROSPERITAS Foundation bought the castle in 2008 and started the renovation of the central building of the castle and the construction of the public works of the castle in 2009 within the framework of the “Hungary-Slovakia Cross-Border Cooperation Program 2007-2013” ​​tender. Construction work was completed in June 2012 and then in October 2012 the interiors were furnished with brand new furniture reminiscent of the castle’s bygone heyday.

The condition of the northern and southern wings of the castle requires the renovation of the castle complex to continue as soon as possible. To this end, the building permit design documentation for the two wing of the building was completed, on the basis of which the authority issued the building permit. Unfortunately, the foundation does not have the financial resources needed to carry out the renovation work, so in recent years it has only carried out maintenance work on the buildings.

It is necessary to continue the renovation and complete the reconstruction of the building as soon as possible. Renovation of the two wings of the buildings, the north and south wings, would ensure an increase in tourism in the region. Accommodation will be provided in the south wing after the renovation. Four guest rooms with social areas, as well as an apartment with a double bedroom, a living room with a fireplace and social rooms are planned. In the south wing, after renovation, it would be possible to accommodate 10 people, with extra beds 16 people. In the north wing, on the ground floor there would be created in order to organize the operation of the castle, two office rooms and two adjoining common rooms, a room for meals, refreshments and social rooms, three adjoining common rooms in the basement. It would be possible to organize courses, various cultural and social events, exhibitions.

The renovated castle is surrounded by a park on an area of ​​more than 3.50 ha, which is full of ash trees and sycamores older than a hundred years. Although the park is also declared a monument and contains valuable trees, it needs renovation and professional care for a comfortable stay.

The current owner is initially looking for investors and is currently looking for a new owner to continue renovating and operating the mansion.

Present of the castle

In the renovated part of the castle there are three guest rooms and a comfortable apartment – suite, which are open to visitors and tourists. The castle can accommodate 8 people, but extra beds can be accommodated on request.

In the central part of the castle there is an arched salon, which provides ideal conditions for conferences, seminars, courses, as well as for music events and concerts. The Grand Library of the Scientific Collections of the Sárospatak Reformed College operates as a Deposit Library in the library established in the renovated part of the castle. The Prosperitas Foundation provides book lending and on-site reading of dedicated books in the spacious reading room. There is also a tourist information centre in the castle.

The renovated building of Senney Castle is currently home to two permanent exhibitions, “The Legacies of the Sennyey Family” – presenting objects, documents, pictures from the legacies of the former owners of the castle and still expanding, and the exhibition “Sándor Petőfi in Siberia”, in which the collections of materials and documents discovered during the research and analysis of the poet ‘s activity and life are presented.

A visit to the Sennyei Castle in Biel and the Salt House in Veľké Trakany is worth predicting, because the same person presents both buildings and their history.

 

Telephone number of Marek Perhács, expert rapporteur: +421 908 41 41 28

Check-in can also be arranged with Tibor Jeso, the main staff member of the operator, on +421 907 976 488.

Forrás:
http://sennyeykastely.com/

https://ujszo.com/regio/elado-a-belyi-sennyey-kastely-17-millioer