Benczúr tér 22., Nyíregyháza Nyiregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4400, Magyarország
Tiszavirágzás
A hungarikumok közé 2020-ban bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló.
Aki a Kárpát-medencében él biztosan hallott már a Tisza virágzásáról, de a világ más részein is tudnak már róla. A kecses rovarok megjelenése június közepén lenyűgöző természeti látványosság.
E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész. Magyarországon a XVII. században Marsigli olasz földrajz tudós, utazó volt az első, aki megfigyelte a tiszavirágzást a Tiszán. A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Korábban Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított.
A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a farksertéivel 12 cm hosszú is lehet.
A rajzás legalább 10 napig tart és szakaszokra osztható. Az emberek számára láthatatlanul kezdődik az előrajzás, mert az első időszakban a halak szinte az összes agyagos járatából kilökődő lárvát megeszik. Számunkra csak akkor kezdődik az előrajzás, amikor egy-egy megjelenik a felszínen. Először csak pár hím repül és reménytelenül keresve cikázik a kérészes partszakasz környékén, míg egy élelmes, vízből felbukkanó hal, vagy egy jó szemű, parti fákról leselkedő madár el nem kapja. Számuk naponta egyre növekszik és az első becsült 100-as repülés után 3-4 napra bekövetkezik a főrajzás, ami a leglátványosabb. Ilyenkor, a nagyobb rajzások idején, milliónyian repülnek a víz felett. Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi, leginkább hím rovarral találkozhatunk. A rajzás a 17 és 18 óra között kezdődik és 19.30 és 20.30 között be is fejeződik. A napi dinamikán kívül a fővirágzás pár napja alatt is eltérő számban jelenhetnek meg ezek a kedves rovarok. Számos esetben tapasztaltunk kettős virágzási csúcsot (a kettő között akár jelentős visszaesés is bekövetkezhet). A virágzás időpontjára vonatkozóan a megfigyeléseink szerint általában elmondható, hogy június 10 és 20 között szokott megtörténni, de vannak eltérések és ezért soha nem lehet biztosan megmondani az időpontját előre. 2007-ben június 7-én kezdődött el az elővirágzás és 10.-re már be is fejeződött, de csapadékosabb években, amikor nagyobb a vízállás (és hidegebb a víz), akár július első napjaiban is megtörténhet. Előfordult már olyan is, hogy a kedvezőtlen viszonyok miatt a virágzás elmaradt (2010).
Érdekes, hogy a tiszavirágzásnak területi dinamikája is van, mert a virágzás a Tisza déli szakaszairól indul és halad a folyásiránnyal szemben a folyón felfelé. Nem mindenütt egyforma az intenzitása, vannak gyérebb és gazdagabb területek. Ez leginkább a meder állapotával függ össze. A Tiszán kívül örvendetes, hogy a Kőrösökön és a Berettyón is gazdag virágzást tapasztaltak az utóbbi években. Sőt, talán az emberi tevékenységnek köszönhetően pár éve a Rábán is láttak ebből a kérészfajból repülő egyedeket.
Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény a Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak, és fontos jelző(marker) élőlény a folyó ökológiai állapotának ellenőrzéséhez is.
A tiszavirágzást 2020. május 22-én, jelentőségének elismeréseként hungarikummá nyilvánították.
Forrás:
http://tiszaviragzas.hu/amit-erdemes-tudni-a-tiszaviragzasrol/